OFI

Előszó:

Hírlevelünkben a GINOP-5.3.5-18-2018-00026 „Munkaerő-igények és készségigények előrejelzése a gépiparban” című projektünkben partnerünk az Enrawell Consulting Kft. kutatási jelentése alapján beszámolunk az elmúlt évtizedekben megjelenő trendekről, melyek jelentősen átalakították a nemzetközi gazdasági rendszert, valamint strukturális töréseket is okoztak annak működésében. Azonban a 2020-ban megjelent koronavírus járvány is nagy változást gyakorol a gazdaság szerkezetére, ám ennek mélyebb hatásait még nem ismerjük, így a termelési adatokban bekövetkezett változásokról a KSH Helyzetkép az Iparról című, 2020-as tanulmánya alapján számolunk be.

A gazdaság szerkezetét átalakító trendek

A harmadik ipari forradalom 1960-as évekbeli kiteljesedése jelentős változásokat hozott az ipari termelésben, ugyanis az információs és kommunikációs technológiák elterjedésével a feldolgozóipar automatizációját idézte elő. A keleti blokk összeomlása és a tervutasításos gazdálkodás ipari termelés megszűnése pedig transzformációs válsággal járt együtt, az ipari termelés brutális visszaesését eredményezve. A II. világháború után aktív iparpolitikai beavatkozásokkal, például az exportorientált, komparatív és kompetitív előnyöket kihasználó, fejlesztő állam kapitalista modelljének megalkotásával igyekeztek megoldani a gazdasági problémákat a nemzetközi piacon. E modell többek között a nyitott globális gazdaság hatására pénzügyi válságba keveredett még a 2000-es évek előtt. Azonban a 2009-es pénzügyi válság ismét felértékelte az iparpolitika jelentőségét, csak a korábbitól eltérő struktúrában.

Az új iparpolitikai jelenségek például a tudásgazdaságban, a globális értékláncok növekvő szerepében, a specializációban, termelési innovációban, a digitalizációban nyilvánulnak meg. Elterjedtek a globális értéklánc-alapú gyártási rendszerek, melyek a határokon átnyúló termelési struktúrák kialakulását jelentik. E rendszerek elterjedésével az ipari termelés a feltörekvő országokba helyeződött át, míg a fejlett országokban a magas hozzáadott értékű szolgáltatások köré összpontosult a gazdaság. Így a globális értékláncok elterjedése hozzájárult egyes országokban az ipari folyamatok és ipari kibocsátás leépüléséhez, míg más országokban annak erősödéséhez. Kiemelendő a globális pénzügyi válság gazdaságszerkezet átalakító hatása is, mely megrengette a globális kapitalizmusba (főként pénzügyi kapitalizmusba) vetett hitet, a válságkezelés során pedig előtérbe helyeződött az állami beavatkozás. Egyre erőteljesebb igény merült fel egy szabályozottabb kapitalista modellre a liberális kapitalista modell helyett, másrészt a globális pénzügyi válság rámutatott arra, hogy a lassú piaci korrekció helyett az aktív állami beavatkozás, az aktív gazdaságpolitika sikereket érhet el. Továbbá kiemelendő a negyedik ipari forradalom folyamatos térnyerése, a 2010-es éveket követő felerősödése, mely központi eleme az automatizáció, a digitalizáció és a robotizáció. A negyedik ipari forradalom okozta változások várhatóan jelentős hatást fognak gyakorolni az ipari termelésre.

E trendek okozta strukturális hatások, valamint válság esetén az abból való kilábalás eszköztára ismertek, azonban a koronavírus válság 2020 tavaszán egy olyan sokkot jelentett, melynek kezelése komoly problémákat generált a gazdaságpolitikai döntéshozók számára. Ennek egyértelmű oka az volt, hogy az egészségügyi válság kezelése megszakította a globális és regionális gazdasági rendszer megszokott termelési, fogyasztási és kereskedelmi folyamatait. A világgazdasági rendszer egy komplex, összefonódott hálózat, amelyben számos ponton törést generált a koronavírus válság, vagyis a globális érték- és termelési láncok átmenetileg megszakadtak (kereskedelem leállása, inputok hiánya, fogyasztás visszafogása). Ez pedig egyértelműen aláásta, mind a nemzetközi, mind a regionális (európai), mind a hazai ipari termelést. A törés hatásai és annak kezelésének eszköztárai még nem ismertek, ez idáig az ipari kibocsátás statisztikai adataiból tudunk tájékozódni. A KSH 2020-ra vonatkozó Helyzetkép az iparról című tanulmánya hívja fel a figyelmet arra, hogy a pandémia az ipari termelés, azon belül a feldolgozóipari, valamint a gépipari kibocsátás volumenére is nagy hatást gyakorolt. 

A járvány hatásai az ipari termelésre

2020-ban 6,1%-kal esett vissza az ipari termelés volumene - véget vetve a hétéves
növekedési időszaknak - melyet elsődlegesen a koronavírus-járvány okozott.

A kibocsátás mértéke eltérő volt 2020 egyes hónapjaiban. Márciustól augusztusig csökkent a
termelés volumene az egy évvel korábbihoz képest, mely válság mélypontja áprilisban volt
37%-os kibocsátás csökkenéssel, amikor a járványügyi intézkedések, illetve az ellátási
problémák hatására teljes vagy részleges gyárleállások voltak. Decemberben viszont 5,8%-kal
emelkedett a volumen.

A létszám-kategóriák szerint képzett vállalatcsoportok mindegyikében visszaesett a termelés
ebben az évben. A legnagyobb mértékben, 15,6%-kal az 5 fő feletti vállalkozások
termeléséből 8,5%-kal részesedő kisvállalkozói (5–49 fős) kör kibocsátása maradt el az egy
évvel korábbitól. A 18%-ot adó, közepes méretű (50–249 fős) vállalkozások termelése
kevésbé, 6,8%-kal csökkent. A nagyvállalatok (a 249 főnél nagyobb létszámmal működők)
súlya az ipari termelésen belül évek óta 70% felett alakul, akárcsak 2020-ban, amikor a
kibocsátás közel 74%-át adták, ezzel a részarányukat bővíteni tudták 2019-hez képest.

A pandémia az ipari termelés mindössze 0,4%-át adó bányászatban is éreztette a hatását, a
termelés 2020-ban jelentősen, 26%-kal visszaesett 2019-hez képest. A kibocsátás 4,0%-át
előállító energiaiparban (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 2020-ban 1,4%-
kal nőtt a termelés, az előző évhez hasonlóan. A 2019. évi 5,6%-os bővülést követően az ipari
termelés 96%-át lefedő feldolgozóiparban 2020-ban a kibocsátás 6,0%-kal csökkent az egy
évvel korábbihoz képest.

A feldolgozóiparon belül a legtöbb alág termelése csökkent kisebb nagyobb mértékben. A
vegyiparban egyedül a gyógyszergyártás bővült a pandémia okozta megnövekedett kereslet
miatt, a kohászat pedig jóval a feldolgozóipari átlag alatt teljesített. Az élelmiszeripart nem
érintette súlyosan a járvány, ellenben a könnyűipari ágazatokkal, valamint az egyéb
feldolgozóipar, ipari gép, berendezése és üzembe helyezése és javítása iránti igény is
jelentősen csökkent. Az évek óta növekedést mutató gépipari termelés pedig a járvány
hatására negatív értékeket mutatott 2020-ban.

A járvány hatásai a gépipari termelésre
A feldolgozóipari termelés több mint felét előállító gépipar kibocsátásának 2013 óta tartó
folyamatos bővülése 2020-ban csökkenésbe váltott át. A termelés volumene 5,4%-kal
elmaradt a 2019. évi szinttől (akkor még közel 10%-os növekedést regisztráltunk).
A gépipar 2012-től 2016-ig folyamatosan növelte a feldolgozóiparon belüli részesedését.
2017‒18-ban ez a tendencia megtorpant, majd a következő két évben ismét emelkedett az
arány, 2020-ra elérte az 53%-ot. A gépipari vállalkozásokra az erős exportorientáltság a
jellemző: 2020-ban az eladásaik 91%-a külföldre irányult, és a feldolgozóipari kivitel 65%-a is
hozzájuk köthető.

A nagyvállalatok szerepe igen jelentős a gépiparban, 2020-ban a termelés 90%-át állították
elő. A gépiparon belül a járműgyártásban és a gép, berendezés gyártásában visszaesést, míg
a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában és a villamos berendezés gyártásában
növekedés volt tapasztalható.

2011-től a járműgyártás vált az ipari termelés első számú motorjává (megelőzve számítógép,
elektronikai, optikai termék gyártását), de az iparág vállalkozásai már több mint két évtizede
– főként a tartós exportkereslet miatt – a válságot leszámítva szinte minden évben
számottevően növelték a termelésüket. 2020-ban viszont a járvány megfékezésére hozott
korlátozó intézkedések hatására a tavaszi időszakban több gyár is leállította a termelését,
illetve csökkentett kapacitással üzemeltek. Ennek okán a járműgyártás feldolgozóipari
termelésből való részesedése 2020-ban 0,8 százalékponttal elmaradt a 2019. évitől, de a
28,2%-os arányával is messze a legnagyobb súlyt képviselte. A kibocsátás 2020-ban 11,2%-kal
kisebb volt az előző évinél, amikor még 10,3%-os volt a bővülés.

A járműgyártás 2020. évi teljesítménye az összes értékesítésből döntő hányadot, 90%-ot
képviselő külpiaci eladások 11,0, és a jóval kisebb súlyú hazai eladások 15,8%-os
visszaesésével függ össze. 2020-ban a feldolgozóipar exportjából 34,5, a hazai eladásokból
10,5%-kal részesedett az alág.