OFI Hírlevél

 

Kedves Fémiparos Társunk!

Az OFI 2013-2020 közötti szakma és szervezetfejlesztési tervének kiemelt pontjai közé tartozik a fémiparos vállalkozók munkaellátottságának segítése.

Ennek során kiállításokra, termékbemutatókra szervezünk fémiparos megjelené-seket, és különböző együttműködési megállapodásokat kötünk megrendelés szervezőkkel.

Most az OFI Stratégiai partnerének a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. megke-resésétől tájékoztatjuk önöket.

„FRANCIA CÉG KERES MAGYARORSZÁGI VÁLLALKOZÁST, AKI JÁRTAS BIZTONSÁGI AJTÓZÁRAK KÉSZÍTÉSÉBEN, AMI 2-3 PONTOS  ZÁRÓDÁSI PONTOKKAL TESZI BIZTONSÁGOSSÁ A NYÍLÁSZÁRÓKAT. A CÉG SZERETNE GYÁRTÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉST KIALAKÍTANI AZ ILYEN PROFILÚ MAGYAR VÁLLALKOZÁSSAL.”

Az a kérésünk, hogy aki ebben a témakörben tevékenykedik, és szándékában van, együttműködésre a francia vállalkozással az jelezze szándékát az OFI felé az alábbi elérhetőségeken.

Levél: 2510 Dorog, Orgona u. 2.
E-mail: ofimechanic@ofimechanic.hu

Várjuk mihamarabbi jelentkezésüket, hogy a MNKH Zrt. felé továbbítani tudjuk.


Dorog, 2017. június 29.


Üdvözlettel:
Szűcs György
Elnök
Országos Fémipari Ipartestület

IPOSZ-UEAPME hírlevél 2017. május

Willems főtitkár a szociális párbeszédről tárgyalt Dombrovskis alelnökkel

Az Európai Bizottság alelnökével, Valdis Dombrovskis-szal folytatott kétoldalú megbeszélésen Véronique Willems UEAPME főtitkár emlékeztetett arra, hogy a Szociális Jogok Európai Pillérében egyensúlyra van szükség a gazdasági és a szociális dimenzió között. A különböző kezdeményezésekről szólva hangsúlyozta, hogy fenn kell tartani a szociális párbeszédhez való konstruktív hozzáállást a nehézségek ellenére, amelyeket a munka-magánélet egyensúlyára vonatkozó csomag okoz. Annak a fontosságára is felhívta a figyelmet, hogy két fontos konzultáció is folyamatban van, az egyik a „munkavállalók tájékoztatása a munkaviszony feltételeiről” irányelvről, egy másik pedig az önfoglalkoztatók szociális védelemhez való hozzáféréséről, mindkettő húsbavágó a kisvállalkozások számára. Végül, de nem utolsó sorban emlékeztetett arra, hogy nagyobb uniós támogatásra van szükség a KKV-k számára , hogy jelen legyenek és aktívan részt vegyenek a szociális párbeszédben. A kapacitáshiánynak közvetlen következményei vannak a KKV-k elismerésében és részvételében a szociális párbeszéd minden szintjén. Mindez konkrét akadályokat gördíthet a szociális közösségi vívmányok fejlesztése és végrehajtása elé.

A Közös Konszolidált Társaságiadó-alap az egyszerűsítésről és a méltányosságról szól

Az Európai Parlament Gazdasági és monetáris ügyek bizottsága meghívta az UEAPME-t egy közmeghallgatásra, amelynek témája a Közös Konszolidált Társaságiadó-alap (CCCTB vagy KKTA) volt. Az UEAPME gazdaságpolitikai igazgatója, Gerhard Huemer kifejtette, hogy a 28 különböző adórendszer az egyik legfőbb akadálya a KKV-k számára az egységes piacon belüli határon átnyúló kereskedelemnek. Ugyanakkor a nagy multinacionális vállalatok kreatív adótervezésre használják ezeket a különbségeket, ami a kisebb vállalatok számára jelentősen magasabb tényleges adómértéket eredményez. E két tényező miatt támogat az UEAPME egy közös adóalapot, amelynek a nagyvállalatok számára kötelezőnek kell lennie. Ami az Európai Bizottság konkrét javaslatát illeti, Huemer igazgató aggodalmainak adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a bevezetés első szakaszában nem lesz lehetőség a határon átívelő ügyletek konszolidálására, illetve a K+F költések szuper levonásával (több mint 100%-át lehet levonni az adóalapból) kapcsolatban, ami nem tűnik a KKV-k innovációja legjobb módjának. Végezetül üdvözölte a tőke és kötvényfinanszírozás javasolt semleges kezelését.

Willems főtitkár Servoz főigazgatóval tárgyalt szociális ügyekről

Véronique Willems UEAPME főtitkár találkozott Michel Servoz főigazgatóval, hogy KKV szempontból világítson rá különböző szociális ügyi témakörökre. A Szociális Jogok Európai Pillérével kapcsolatban rámutatott annak szerepére a gazdasági és szociális szempontok közötti egyensúly fenntartásában, valamint annak szükségességére, hogy a szociális vívmányok megvalósításának kell prioritást kapnia, nem pedig új jogok hozzáadásának. Ezen kívül Willems főtitkár asszony megismételte, Hogy az UEAPME még mindig hisz a szociális párbeszédben ezért a KKV szervezetek számára kulcsfontosságú szociális partnerként való elismertetésük és az Uniós Szemeszterben való aktív részvételük. A kapacitásfejlesztés szükségességével kapcsolatban hangsúlyozta a szociális partnerek uniós vívmányok megvalósításában nyújtott támogató szerepét (pl. munkahelyi biztonság és egészségvédelem).

Felsőfokú szakképzés a KKV-k szükségleteinek kielégítésére

A QA HiVETnet Erasmus+ projekttel kapcsolatban az UEAPME rendezett egy uniós szintű konferenciát a KKV-k számára szükséges szakképesítésekről. A projekt célja a felsőfokú szakképzésbe vetett bizalom megerősítése a felsőfokú szakképzés minőségbiztosítási rendszerére vonatkozó uniós iránymutatások segítségével. A projekt szempontjából a felsőfokú szakképzés a hagyományos akadémiai rendszeren kívüli felsőfokú képzésre utal. Ebben elsősorban középfokú szakképzésben végzettek és/vagy nagyobb munkatapasztalattal rendelkezők továbbképzésére kerül sor. A készségek hiánya munkaerőpiacon képzett munkaerőhiányt okoz, ezért kulcsfontosságú az oktatási és képzési programoknak a vállalkozási igényekhez igazítása. Ez azt jelenti, hogy megfelelő egyensúlyt kell kialakítani az elméleti, a foglalkozási és szakmai készségek között, kombinálva azokat a transzverzális készségekkel. A projektben alkalmazott megközelítésnek segítenie kell a felsőfokú szakképzés és az akadémiai képzés közötti egyenrangúságot , valamint hozzá kell járuljon a minőségi felsőfokú szakképzés és a minőségi szakképzés jobb elismertetéséhez.

A jó gazdasági kormányzathoz valódi KKV részvételre van szükség

Az uniós szociális partnerek szemináriumot tartottak az uniós gazdasági kormányzatról, hogy felmérjék a szociális partnerek bevonódását uniós és tagállami szinten, valamint az előrelépés lehetőségeit. Szerkezeti reformokra van szükség tagállami szinten, hogy alkalmazkodni lehessen a munkaerőpiaci fejleményekhez és a szociális partnereknek magukévá kell tenniük ezeket a reformokat. A tagállami gyakorlatok nagyon különbözőek, koordináltabb folyamatra van szükség. Arnold de Boer az UEAPME szociális ügyi tanácsadója rávilágított, miért alapvető a KKV szervezetek valós részvétele annak biztosítására, hogy a gyakorlatban támogassák a reformokat és a hatékony megvalósítást. A valós részvétel többet jelent, mint egy folyamatot és időszerű és értelmes konzultációkat. A nemzeti szociális párbeszédek sokszínűségének tiszteletben tartása mellett a kapacitásfejlesztés is nagyon szükséges az erős KKV szervezetek létrehozásához. A cél az, hogy proaktívak legyenek az európai szemeszterben és a munkaerőpiacra közvetve vagy közvetlenül hatással lévő intézkedések végrehajtásában.

UEAPME vezértéma - Horizontális KKV politika

Az UEAPME, tagjainak a Small Business Act (SBA) aktualizálására vonatkozó kívánalmainak megfelelően úgy döntött, hogy a szervezet ez évi vezértémájává a "Horizontális KKV politikát" teszi 2017-ben.
A jövő Európájáról jelenleg folyó vitáknak a tudatában az UEAPME-nak, mint európai szociális partnernek felelősséget kell vállalnia és elő kell vezetnie az európai KKV-k véleményét.


Az európai KKV-knak a jövő Európájára vonatkozó vízióját alulról építkezően kell létrehozni. Az elgondolás az, hogy párbeszédbe kell elegyedni a vállalkozókkal, hogy összegyűljenek gondolataik, szükségleteik és aggodalmaik, amelyekkel uniós szinten kell megbirkózni.


Ezért az UEAPME arra kéri tagszervezeteit, hogy lépjenek közvetlen kapcsolatba tagságukkal a KKV relevanciával bíró európai ügyekkel kapcsolatban. Az egyes szervezetekre tartozik, hogy milyen fajta párbeszédet szerveznek meg. Ez megoldható oly módon például, hogy egy nagyobb rendezvényt/konferenciát szerveznek, vagy kisebb műhelybeszélgetéseket, vagy egy felmérést végeznek tagjaik körében.
Ezeken a rendezvényeken/felméréseken a tagszervezetek bemutathatják az európai történések KKV-k számára pozitív hatásait. Ezek után lehetne megvitatni a vállalkozásokkal, mit tehetne vagy kellene tennie az uniónak, hogy javítsa a vállalkozási környezetet.


A visszajelzéseket három pillérbe javasolja csoportosítani az UEAPME:
1.       Intelligens szabályozás/kisebb adminisztratív terhek
2.       Erőforrásokhoz való hozzáférés (pénzügyi, képzett munkaerő, megfizethető energia, nyersanyagok stb.)
3.       Az előttünk álló kihívások leküzdéséhez nyújtott segítség (digitalizálás, globalizáció, a gazdaság zöldítése stb.)


Ha a tagszervezet úgy kívánja, az UEAPME örömmel támogatja és részt is vesz az általuk szervezett rendezvényen.
A találkozók lehetővé teszik az UEAPME és tagszervezetei számára, hogy tagjaik számára megmutassák, aktívak európai szinten. Az ezeken a rendezvényeken összegyűjtött vélemények bemutatásra kerülnek az Európai Bizottsággal közösen megrendezett KKV konferencián 2017 őszén és részét képezik majd az UEAPME jövőbeli szakpolitikai anyagainak is.


A szociális védelemhez való hozzáférést feltérképező tanulmány

A Szociális jogok európai pillérével foglalkozó ad-hoc UEAPME munkacsoport májusi ülésének eredményeképpen a szervezet megküldte az Európai Szociálpolitikai Hálózat által (az Európai Bizottság megbízásából) készített tanulmányt "Európában nem hagyományos szerződéssel foglalkoztatottak és önfoglalkoztatók szociális védelemhez való hozzáférése - Tanulmány a tagállami politikákról" címmel (angol nyelven - titk).
A jelentés letölthető innen: http://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=1135&intPageId=3588
A jelentés következtetéseit az UEAPME a következőképpen foglalta össze:

A nem hagyományos formában foglalkoztatott munkavállalók általában nagy arányban férnek hozzá törvény szerint a szociális védelmi rendszerekhez. Ezzel szemben az önfoglalkoztatók biztosítás-alapú rendszerekhez való hozzáférése nagy eltéréseket mutat országonként: négy csoportra lehet őket osztani hozzáférés szerint, "magas", "közepes", "alacsony" és "mozaikszerű" hozzáférésre.


Miközben a nem hagyományos formában foglalkoztatott munkavállalók és az önfoglalkoztatók ugyan formálisan lefedettek a szociális védelmi rendszerek által, sok esetben nincsen valódi hozzáférésük, mert a jogosultsági kritériumok nincsenek a szükségleteikre szabva.


Az utóbbi idők tagállami reformjai azt célozzák, hogy a szociális védelem kiterjedjen az önfoglalkoztatókra, ugyanakkor még mindig alacsonyabb mértékű a lefedettségük és alacsonyabb járadékokat kapnak, mint a bérből és fizetésből élők.


Ezen túlmenően a jelentés kimutatja, hogy az önfoglalkoztatóknál a szegénység kockázata riasztóan, háromszorosan nagyobb, mint a bérből és fizetésből élőknél.

A jelentés több (általános és specifikus) szakpolitikai javaslatot is tesz az unió és a tagállamok számára. A jelentés háttérdokumentumként szolgál a szociális partnerek számára az első körös konzultációhoz a különböző foglalkoztatási formában alkalmazottak szociális védelemhez való hozzáféréséről az európai jogok szociális pillérének keretében.


Első körös konzultáció a szociális jogok európai pilléréről (EPSR), a szociális védelemhez való hozzáférésről

Április 26-án az EPSR csomaggal az Európai Bizottság kihirdette a szociális partnerekkel folytatott első körös konzultációt a szociális védelemhez való hozzáférésről. (Az UEAPME megküldte a konzultációs dokumentumot angol, francia és német nyelven, kérésre rendelkezésre tudjuk bocsátani - titk.).


Ezzel az új konzultációval és esetleges új kezdeményezéssel a Bizottság célja az, hogy válaszoljon a munkaerőpiaci változásokra és válaszoljon a változatos foglalkoztatási formákban alkalmazott emberek szociális védelmével kapcsolatos kihívásokra. Felhívták a figyelmet arra, hogy a konzultáció két részre bomlik:


Egy formális első körös konzultáció a nem hagyományos foglalkoztatási formákban alkalmazott dolgozókról (154. szakasz (2) bekezdés alapján)
Egy önkéntes konzultáció az önfoglalkoztatókkal kapcsolatban (tekintettel arra, hogy a 154. szakasz (2) bekezdés hivatalosan nem alkalmazható


A megfontolandó elemek a következőek:
Biztosítani a szociális védelemhez és foglalkoztatási szolgálatokhoz való hozzáférést (úgyis, mint nyugdíj, munkanélküliségi biztosítás és táppénz)


Biztosítani a szociális védelmi jogosultságok átvitelét más állásokra és más foglalkoztatási kategóriákra, valamint azok egyénhez kapcsolását. Ez különösen a foglalkoztatási szolgálatokhoz kapcsolódó jogokra vonatkozik (képzések, támogatások) és a munkához való jogra (képzés, nyugdíj, egészségbiztosítás stb.).
Biztosítani a szociális védelemre való jogosultságok átláthatóságát, azaz információkat a járadékokról és szolgáltatásokról, amelyre az egyén jogot formálhat.

EU szociális partnerek közös konferenciája - 2017. június 20 - Cselekvési Keretterv a fiatalok foglalkoztatásáról

Az UEAPME felhívta a figyelmet, hogy júniusban sor kerül az európai szociális partnerek közös konferenciájára: „Cselekvési Keretterv a fiatalok foglalkoztatására - Eredmények és előttünk álló kihívások - 2017. június 20.” címmel.
Helyszín: ITUH (Szakszervezetek Nemzetközi Háza) Brüsszel, Boulevard Roi Albert II, 5, B-1210, Előadóterem, I. em.

A konferencia előzményei:
2013 júniusában az európai szociális partnerek elfogadtak egy cselekvési kerettervet a fiatalok foglalkoztatásáról. A BusinessEurope, CEEP, UEAPME és az ETUC tagszervezetei megállapodtak, hogy minden megfelelő szinten előmozdítják ezt a cselekvési kerettervet és készítenek három, éves előrehaladási jelentést a négy beazonosított prioritás kapcsán végrehajtott tagállami tevékenységekről, melyeket egy negyedik értékelő jelentés követ.
Jelentős mennyiségű információ gyűlt össze a szociális partnerek tevékenységeiről, ami az éves értékelési jelentések részét képezte, amelyek 2014, 2015 és 2016 során kerültek elfogadásra. Ennek a konferenciának az a célja, hogy 2017 őszén előkészítse a 2013-as a fiatalok foglalkoztatásáról szóló cselekvési keretterv végső értékelő jelentés tervezetének elkészítését.

A konferencia célja:
A tagállami előrehaladások számbavétele, valamint a nemzeti szociális partnerek bátorítása a tagállami szinten végrehajtott tevékenységekről szóló információcserére
A végső értékelő jelentés előzetes megállapításainak megvitatása és a fő trendek kiemelése a négy prioritás szempontjából: Tanulás, Átmenet, Foglalkoztatás, Vállalkozó szellem
A tagállami szociális partnerek bátorítása arra, hogy jelentést tegyenek a nemzeti szintű nyomon követési tevékenységekről, különösen azokban az országokban, ahol hiányos volt az évenkénti jelentés.

A konferencia plenáris vitából és párhuzamos műhelymunkákból áll majd.

Kedves Fémiparos Társaim!

2016. VI. 23.-26. között az OFI Mórahalmon Országos Gazdasági Napok Konferenciát rendezett.

Ennek során Pesti Albertné az alábbi előadást tartotta a Széchenyi Befektetési Tőkealap lehetőségéről, eredményeiről. 

tovább a teljes cikkre

Kedves Fémiparos Társaim!

 

Mellékelten közzéteszünk egy OFI-val partnerszervezet tájékoztatását.

tovább a teljes cikkre

Kedves Fémiparos Társaink!

 

Mellékelten közzéteszünk egy OFI-val partnerszervezet tájékoztatását befektetési lehetőségekről

tovább a teljes cikkre

Tisztelt Fémiparos Társunk!

 

Az Országos Fémipari Ipartestület (OFI) Szűcs Györgyelnöksége és tagjai nevében üdvözlöm Önt. Ipartestületünk célja összefogni a gazdaság alapvető vállalkozói működését végző fémiparosokat, a magyar fémipari vállalkozások gazdasági és szervezeti segítésére. Nekünk most az a feladat jutott, hogy csodálatos fémiparos szakmánknak kaput nyissunk a gazdaságban rejlő lehetőségekre, és a társadalomban növeljük az elismertségét. Szenvedélyesen elhivatottak vagyunk a fémipar minden egyes szakágaképviseletére. Tevékenységünk a fémiparosok hagyományos jóakaratára, összefogásra támaszkodik.

Minden nagy munkához szükség van elkötelezett személyekre. Erőfeszítéseinket ezért arra összpontosítjuk, hogy a hagyományos iparos gondolkodást és munkamorált a mai kor körülményei között összefogásra serkentsük. Vállalkozói mentalitáson és szakmai munkán alapuló egyezséget ajánlunk a fémszakma minden mesterének, barátjának és támogatójának.

Cégeink számára örök feladat a versenyképességi, a növekedési, a foglalkoztatási és a szakképzési munkák magas szintű végzése.

Ismerve a sok ezer családi és mikro-, kis- és középvállalkozás gazdasági erejét, a továbbiakban szükséges, hogy mint fémiparosok rendelkezzünk személyi-, társadalmi-, termelő gazdasági- kapcsolatrendszerrel.

A kis- és középvállalkozói fémipar érdekében kifejtett minden erőfeszítés feltétele a szakma bizalma – erre, mint Országos Ipartestület kiemelten figyelünk. Továbbra is fő feladatunk: Összefogás – Együttműködés – Hálózatosodás.
Van feladatunk és programunk, van célunk. Várjuk tagjaink sorába!

- Ipartól virul a haza – ez volt a régiek jelszava –
- Összefogva erős a sokaság, volt erre a vállalkozások válasza.
Ma is korszerű feladat!

A jövőben is számítunk a szakma és a társadalom érdeklődő nyilvánosságára.
Jelszavunk és eszménk: munka –szakma – mesterség, a fémiparos becsülete, a mesterség tisztelete.

Mert fémiparosnak lenni jó!

ofi_signature_szgy.png

      Szűcs György
        OFI Elnöke