Hírlevél 16.


Országos Fémipari Ipartestület XVI. sz. hírlevele


Kedves Tagtársak, Fémiparos Társak!

Az Országos Fémipari Ipartestület legújabb hírlevelében az alábbi témákról szeretnénk tájé-koztatást adni:

1. Egyre súlyosabb a munkaerőhiány, kimerülőben a tartalék
2. Jövőre kedvezőbb szabályok vonatkoznak az albérleti támogatásra
3. Húsz százalékra csökkent a hazai feketegazdaság aránya
4. Így reagáltak a cégek a minimálbér emelésére
5. KATA alanyiság megszűnése
6. Közzétette a NAV az üzemanyagárakat


Dorog, 2017. július 03.

Üdvözlettel:
Szűcs György
Elnök
Országos Fémipari Ipartestület
________________________________________
Egyre súlyosabb a munkaerőhiány, kimerülőben a tartalék

Az első negyedévben rekordot döntött a betöltetlen álláshelyek száma, és gyors ütemben zsu-gorodik a munkaerő-tartalék is – derül ki a KSH „Munkaerőpiaci folyamatok, 2017. I. negyedév” című kiadványából.


• A legalább 5 főt foglalkoztató szervezetek még soha nem számoltak be annyi üres vagy a közeljövőben megüresedő álláshelyről, mint 2017 első negyedévében.
• A munkanélküliek száma 2017 első negyedévéhez képest 66 ezerrel, 207 ezerre csökkent; a ráta a Közép-Dunántúlon 1,9, az Észak-Alföldön 8,5 százalék volt.
• A potenciális munkaerő-tartalék közel 100 ezer fővel, 400 ezer fő alá csökkent.
• Csökkent a 15–64 éves korosztály két legnagyobb inaktív csoportjának létszáma is: a nyugdíjasoké/járulékosoké 6,3, a tanulóké 2,6 százalékkal.


Betöltetlen álláshelyek


Az uniós módszertan szerinti adatok alapján a versenyszféra legalább 5 főt foglalkoztató szervezetei 2017. I. negyedévben 43 ezer olyan üres vagy a közeljövőben megüresedő álláshelyet jelentettek, amelynek mielőbbi betöltése érdekében a munkáltatók már lépéseket tettek (pl. közvetítő céghez fordultak, hirdetést tettek közzé stb.). Ez közel 20 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest, ami egyben az üres álláshelyek megfigyelésének bevezetése óta mért legmagasabb érték.

2017 I. negyedévében a versenyszférán belül az információ és kommunikáció nemzetgazdasági ágban volt létszámarányosan a legtöbb betöltetlen állás, a 3,2 százalékos ráta több mint másfélszerese a versenyszféra egészére jellemző 2,0 százaléknál. A legnagyobb létszámot foglalkoztató nemzetgazdasági ág, a feldolgozóipar gazdálkodó szervezetei közel 16,5 ezer betöltésre váró álláshelyet jelentettek, ami 2,4 százaléka volt az összes álláshelynek.

Növekvő létszámgondokkal küzd az építőipar és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás is, előbbiben 2,6, utóbbiban 2,3 százalék volt már az év első, még szezonon kívülinek számító negyedévében is a betöltetlen álláshelyek aránya. Foglalkozási főcsoportok szerint a „2. A felsőfokú képzettség önálló alkalmazását” igénylő munkaköröket jellemezte a relatíve legnagyobb létszámigény, a jelenlegi 196 ezer ilyen munkakört betöltő mellé még 6,2 ezerre lenne szükség.

NFSZ-adatsor


Az uniós előíráson alapuló statisztika mellett egy attól eltérő koncepció szerint jelzi a munkaerő-kereslet alakulását a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatsora, amely a folyamatosan beérkező munkaerőigény-bejelentéseken alapul. A munkáltatók elsődlegesen azon állások bejelentésében érdekeltek, amelyeket támogatott formában vagy külföldiekkel kívánnak betölteni. Emellett jellemzően alacsonyabb kvalifikációs igényű munkakörökre keresnek ilyen módon jelentkezőket.


2017 márciusában a foglalkoztatók az előző év azonos időszakinál 25 ezerrel kevesebb, 211,6 ezer üres álláshelyet jelentettek be, amelynek 93,3 százalékához igényeltek támogatást. A legtöbb új munkaerőigény Budapest, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből érkezett, az összes igény 43,9 százaléka. Az adott hónapban rendelkezésre álló álláshelyek száma 276,6 ezer volt, amelyből a zárónapon 144,7 ezer maradt betöltetlen. A legnagyobb nem támogatott munkaerő-kereslet Budapestet, valamint Győr-Moson-Sopron, Bács-Kiskun és Zala megyéket jellemezte, de relatíve jelentős volt még néhány olyan megyében is, ahol szintén nagyobb munkaerő-utánpótlási gondok jelentkeztek (pl. Csongrád és Békés megye). A nem támogatott állásokra jellemzően egyszerű ipari és egyszerű építőipari foglalkozásúakat, mechanikaigép-összeszerelőket és tehergépkocsi-vezetőket kerestek.

Munkanélküliek, potenciális munkaerő-tartalék


2017 I. negyedévében a munkaerő-felmérés definíciója szerinti munkanélküliek („nincs munkája, aktívan keres munkát és rendelkezésre áll”) száma az előző év azonos időszakához képest 66 ezerrel kevesebb, 206,8 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,5 százalék volt.


2017 I. negyedévében a munkanélküliség szintje Közép-Dunántúlon volt a legalacsonyabb, mindössze 1,9 százalék (megelőzve ezzel a Nyugat-Dunántúlt), míg Észak-Alföldön a legmagasabb, 8,5 százalék.

2017. I. negyedévben a nyilvántartott álláskeresők átlagos létszáma az ILO-definíciónak megfelelő munkanélküliekénél magasabb, 311,9 ezer fő volt, 70,3 ezerrel kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. Ezen belül a regisztrált álláskeresők márciusi létszáma kiugróan magas, 350,8 ezer volt. Az előző havihoz viszonyított 18,3 százalékos növekedés azzal magyarázható, hogy az ekkor záródó közfoglalkoztatási programokból kilépők közül sokan újra visszakerültek a nyilvántartásba.


Az álláskeresők 52 százaléka részesült valamilyen ellátásban, ami a korábbi évekre jellemző mutatónál némileg kedvezőbb. Az ellátottak 42 százaléka álláskeresési járadékot, illetve segélyt kapott. A legalább 12 hónapja nyilvántartott (tartós) álláskeresők aránya 2017. márciusban 23,2 százalék volt, némileg alacsonyabb az előző hónapokénál. Mivel a közfoglalkoztatásból visszakerülők új belépőnek számítanak, így a márciusi tömeges regisztrálásuk csökkenti az álláskeresőként töltött átlagos időt.


A munkaerő-felmérésben 343,6 ezren határozták meg magukat munkaerő-piaci státusuk szerint mun-kanélküliként, a 2016. I. negyedévinél 75 ezerrel, az utóbbi évtized csúcsát jelentő 2013. I. negyedévi 752,8 ezerhez képest pedig közel 410 ezerrel kevesebben. Ez az adat is a relatíve könnyen mozgósítható munkaerő-tartalék rohamos fogyását jelzi, hasonlóan a potenciális munkaerő-tartaléknál számításba vehető csoportok létszámalakulásához.


2017. I. negyedévben a potenciális munkaerő-tartalékként definiált kategóriába (a munkanélküliek mellett az alulfoglalkoztatottak, a dolgozni szándékozó, de munkát nem keresők, illetve azt csak később megkezdeni tudók) összesen 397 ezren tartoztak, szemben az egy évvel korábbi 490 ezerrel.

Inaktívak


Részben demográfiai, részben munkaerő-piaci okokból a munkavállalási korúnak tekintett (15–64 éves) inaktívak száma folyamatosan csökken. 2017 I. negyedévében az előző év azonos időszakánál 4,2 százalékkal kevesebben, 1 millió 914 ezren tartoztak ebbe a kategóriába. A két legnagyobb csoport létszáma – a nyugdíjasoké, illetve a tanulóké – egyaránt elmaradt a tavalyitól. Előbbiek esetében ez a nyugdíjkorhatár folyamatos emelésével, aminek hatását a nőknél a 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjba vonulás lehetősége némileg tompítja, az utóbbiaknál pedig az érintett korosztályba tartozók létszámának csökkenésével függ össze.

Az álláskeresési ellátásban részesülő, de az ILO munkanélküli definíciójában rögzített hármas kritériumát nem teljesítő, ezért inaktívnak tekintettek száma 47 ezerre zsugorodott. Viszonylag állandó az ún. egyéb inaktívak létszáma, azoké, akik nem tanulnak és állandó (szociális típusú) jövedelemmel sem rendelkeznek. Az idetartozó 146 ezer nő többsége klasszikus háztartásbeli, aki családi kötelezettségei miatt nem lép be a munkaerőpiacra, míg 17 ezren egészségi állapotukkal indokolták távolmaradásukat. Ez utóbbi tényezőre a mintegy 92 ezer 15–64 éves egyéb inaktív kategóriába tarozó férfi mintegy 12 százaléka hivatkozott. 2017 I. negyedévében az egyéb inaktív kategóriába tartozók közül 38 ezer nő és 40 ezer férfi felelt meg a munkaerő-tartalék fogalom kritériumának (azaz szeretett volna dolgozni, de ennek érdekében nem tett lépéseket).
KSH

 

Jövőre kedvezőbb szabályok vonatkoznak az albérleti  támogatásra

Az Országgyűlés  elfogadta azt az adótörvény csomagot, mely a hatályba lépését követően jövő év elejétől érinti az adómentes albérlet térítés szabályait. Jövőre várhatóan még többen, még na-gyobb értékben kaphatják ezt a juttatást a munkáltatójuktól.

A mobilitás célú  lakhatási támogatást a munkaviszony létrejöttét kövező 5 éven keresztül adhatja a munkáltatató változó mértékben a munkavállalói számára.

Ugyanazon  munkáltató által a foglalkoztatás első 24 hónapjában adómentesen havonta a minimálbér 40 százalékáig terjedhet idén a juttatás értéke. 2018. január 1-től maximálisan a minimálbér 60 százaléka  lehet majd. A 2018-ra várható 138.000 forintos minimálbér estén ez havi maximum  82.800 forintos adómentes juttatást jelenthet majd.

A foglalkoztatás második 24 hónapjában már kevesebbet adhat a munkáltató. A havi érték idén a minimál-bér 25 százalékáig  terjedhet lehet, jövőre azonban 40 százalék lehet. Ezt követően még 12 hónapig  20 százalékos támogatás lenne adható adómentesen 2018-ban a 2017-es 15  százalékos maximum helyett – foglatja össze a változásokat Fata László cafeteria szakértő.


A támogatás adómentességének feltétele, hogy a munkavállaló legalább heti 36 óra munkaidejű munkavi-szonyt létesítsen a munkáltatóval. Míg 2017-ben  kizárólag a határozatlan idejű munkaszerződéssel foglal-koztatott személyek  kaphatnak ilyen adómentes támogatást, addig 2018-ban,  az elfogadott módosítás hatályba lépését követően már a határozott idejű heti legalább 36 órában foglalkoztatott munkavállalók is részesülhetnek ebből a  juttatásból.


Emellett lényeges  szempont még, hogy a munkavállaló állandó lakóhelye és a munkavégzés helye  leg-alább 60 km-re legyen egymástól, vagy a  munkavégzés helye és az állandó lakóhelye közötti, naponta, tömegközlekedési  eszközzel történő oda- és visszautazás  ideje a 3 órát meghaladja.


Az adómentességhez  az új szabályok szerint szükséges lesz jövőre, hogy a munkaviszony létrejöttét  megelőző 12 hónapban és a támogatás folyósításának idején a munkavállaló ne  rendelkezzen lakás haszonélvezeti joggal nem terhelt 50 százalékot  meghaladó mértékű tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával a  munkavégzés helyén, valamint olyan településen, amelynek a munkavégzés  helyétől való távolsága nem éri el a 60 km-t,  vagy amelytől a munkavégzési helyéig, tömegközlekedési eszközzel  történő oda – és visszautazás  ideje nem éri el a 3 órát.


Míg 2017-ben minden közelben lakástulajdonnal rendelkező munkavállalót ki kell zárnunk a támogatásból, addig 2018-ban  az új szabályok szerint a közelben lévő lakás kisebb mértékű tulajdonjoga nem  jelenthet akadályt a mobilitás célú lakhatási támogatás megvalósításánál.


Húsz százalékra csökkent a hazai feketegazdaság aránya


Ezt állította legalábbis Domokos László a 2018-as költségvetésről tartott csütörtöki előadásában. Az Állami Számvevőszék elnöke szerint a hazai feketegazdaság aránya a GDP-hez viszonyítva koráb-ban 24 százalék volt.


A központi költségvetés véleményezése az Állami Számvevőszék törvényben meghatározott feladata – nyitotta előadását Domokos László az aszhirportal.hu beszámolója szerint. Felidézte: míg a 2015-ös költ-ségvetési törvénytervezet véleményezése során a bevételi előirányzatok 72 százalékát ítélte megalapo-zottnak az ÁSZ, egy évvel később, a 2016-os költségvetés véleményezésekor már közel a 90 százalékát, a 2017-esnél pedig a bevételi előirányzatok közel 100 százalékát minősítette megalapozottnak. A bevételek esetében 100 százalékos megfelelőséget első alkalommal az Országgyűlés által csütörtökön elfogadott 2018-as büdzsé esetében állapított meg az ÁSZ – mondta el Domokos László.


Mindez azt mutatja, hogy az elmúlt években stabilizálódott a magyar költségvetés – húzta alá az ÁSZ elnö-ke. Mint mondta: kiszámíthatóbbá, tervezhetőbbé vált az adórendszer, valamint az elmúlt években beveze-tett új eljárások, mint az elektronikus pénztárgép rendszer és az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer, közismert nevén EKÁER, működnek és stabilan hozzák a tervezett bevételeket – fejtette ki Do-mokos László. Az ÁSZ elnöke rámutatott: a központi költségvetés gazdálkodásának biztonsága szempont-jából alapvető fontosságúak ezek, a gazdaság fehérítését szolgáló intézkedések.


Domokos László hozzátette: elemzők szerint, a hazai feketegazdaság aránya a GDP-hez viszonyítva 24 százalékról 20–21 százalékra csökkent az elmúlt években. Ezt a tendenciát erősíteni kell, ezért olyan kor-mányzati intézkedésekre van szükség, amelyek az illegális zónát évről évre zsugorítják. Az illegális viszo-nyok felszámolásáért újabb olyan intézkedéseket kell meghozni, amelyek aztán növelik az adóbevételeket. Tovább kell növelni az adóbeszedés hatékonyságát, amely nemcsak öncél, hanem eszköz is lehet arra, hogy az adókulcsok csökkenhessenek – világított rá az ÁSZ elnöke.


Így reagáltak a cégek a minimálbér emelésére

A minimálbér emelése után azonnal léptek a vállalatok: jóval több embert foglalkoztatnak rész-munkaidőben, mint korábban.


A nem teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma szokatlanul nagy mértékben, 4,6 százalékkal, 301 ezerre növekedett a az idei első negyedévben – írja a Világgazdaság.


Leginkább az iparban, az építőiparban, a kereskedelemben, valamint a vendéglátásban jellemző, hogy megnőtt a részmunkaidősök száma.


A minimálbér idei évre vonatkozó 15, valamint a garantált bérminimum 25 százalékos emelése miatt több közgazdász is számított arra, hogy lesznek olyan vállalatok, amelyek nem fogják tudni kitermelni a legkisebb bért. Felmérések szerint ez leginkább az alacsony termelékenységű iparágakat, valamint a kisebb magyar vállalatokat érinti kedvezőtlenül, mert itt jellemző a tőkehiány.


„Már a drasztikus minimálbér-emelésről tavaly decemberben született megállapodáskor tudható volt, hogy a cégek – különösen a magyar tulajdonú kis- és középvállalatok – igyekezni fognak különböző módszerekkel csökkenteni a versenyképességüket rontó költségnövekedést” – mondta a lapnak Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató vezérigazgató-helyettese.


A cég által idén februárban végzett felmérés szerint a vállalatok csaknem egyharmada jelezte, hogy emelte a normákat, több mint 10 százalékuk pedig a munkaidő csökkentéséről számolt be.
Karsai Gábor hangsúlyozta: a munkaerőhiány számos területen béremelést kényszerít ki, a legsérülé-kenyebb kisvállalkozások, illetve versenyképes tudással nem rendelkező alkalmazottaik esetében azonban a ténylegesen kézhez kapott munkavállalói jövedelem messze nem nő a kormányzati szándéknak megfelelően.
KATA alanyiság megszűnése

Mikor szűnik meg a kisadózó vállalkozások  tételes adója szerinti adóalanyiság? Összegyűjtöttük a tudnivalókat.
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 5. § (1) értelmében, a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság megszűnik

• a) a bejelentés hónapjának utolsó napjával, ha az adóalany bejelenti, hogy adókötelezettségeit a jövőben nem e törvény szabályai szerint teljesíti;
• b) a kisadózó egyéni vállalkozói jogállásának megszűnése napjával;
• c) a kisadózó vállalkozásnak minősülő egyéni cég, betéti társaság vagy közkereseti társaság jogutód nélküli megszűnésének napjával;
• d) a gazdasági társaság bejelentett kisadózó tagjának halálát követő nappal, ha a kisadózó vállalkozás tevékenységében más bejelentett kisadózó nem működik közre, és 90 napon belül más kisadózó nem kerül bejelentésre;
• e) a gazdasági társaság bejelentett kisadózó tagjának a gazdasági társaságból való kilépését követő nappal, ha a kisadózó vállalkozás tevékenységében más bejelentett kisadózó nem működik közre, és a kisadózó tag kilépését követő napig más kisadózó nem kerül bejelentésre;
• f) a tagsági jogviszony keletkezésének napjával, ha a betéti társaság vagy közkereseti társaság kisadózó vállalkozásnak nem magánszemély tagja lesz;
• g) a mulasztási bírságot megállapító határozat jogerőre emelkedésének napjával, ha az adóalanyiság időszakában elkövetett jogsértés miatt a kisadózó vállalkozás terhére az adó- vagy vámhatóság számla- vagy nyugtaadás elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért mulasztási bírságot, jövedéki bírságot állapít meg;
• h) az adószám alkalmazását felfüggesztő vagy törlő határozat jogerőre emelkedésének napjával, ha a kisadózó vállalkozás adószámának alkalmazását az adóhatóság az adóalanyiság ideje alatt jogerősen felfüggeszti vagy törli;
• i) az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat jogerőre emelkedésének napját magában foglaló hónap utolsó napjával, ha a kisadózó vállalkozás állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot; (A Parlament előtt lévő T15428. számú törvénytervezet szerint ennek a pontnak az új szövegezése a következő lesz: (az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válása hónapjának utolsó napjával, ha a kisadózó vállalkozás állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot, azzal, hogy az állami adóhatóság visszavonja az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozatát, ha a kisadózó vállalkozás az adótartozását az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válásáig megfizeti és a tartozás megfizetését igazolja;” A törvénymódosítás kihirdeté-sét követő 30. napon lép hatályba.)
• j) a végelszámolás, a felszámolás, a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal;
• k) a saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése tevékenységből származó bevétel megszerzése esetén a bevétel megszerzését megelőző nappal;
• l) az átalakulást, egyesülést, szétválást megelőző nappal, ha az átalakulás, egyesülés, szétválás következtében a vállalkozás már nem felel meg a kisadózó feltételeinek.
Az adóalanyiság megszűnéséről - az a) - c) pontban meghatározott okok kivételével - az adóhatóság határozatot hoz.
Az adóalanyiság megszűnésének évében és az azt követő 12 hónapban az adóalanyiság ismételten nem választható.
A kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya
• a) az egyéni vállalkozó,
• b) az egyéni cég,
• c) a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság,
• d) a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság,

• ha az állami adóhatóságnak az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti, hogy a KATA törvény (2012. évi CXLVII. tv.) szerint kíván adózni.


Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény rendelkezik az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésével kapcsolatos eljárási szabályokról.


Lényeges változást jelent, hogy 2017. január elsejétől az egyéni vállalkozó legalább egy hónapig és legfeljebb két évig szüneteltetheti egyéni vállalkozói tevékenységét.
Az átmeneti rendelkezés értelmében ez az új szabály csak azokra vonatkozik, akik 2016. december 31-ét követően kezdik el a tevékenységüket szüneteltetni. Akik 2017. január elseje előtt kezdték el a tevékenysé-güket szüneteltetni, azokra a 2016. december 31-én hatályos rendelkezés vonatkozik, nevezetesen az, hogy a tevékenység legfeljebb 5 évig szüneteltethető.
Az új szabályt példaként alkalmazva, ha a szüneteltetés kezdő időpontjától számított második év utolsó napjáig az egyéni vállalkozó nem jelenti be, hogy folytatja a tevékenységét, akkor a vállalkozói jogállása megszűnik, s egyúttal a KATA adóalanyisága is megszűnik.


Közzétette a NAV az üzemanyagárakat

A fogyasztási norma szerinti üzemanyagköltség-elszámolásshoz szükséges üzemanyagárak.
Ha a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó magánszemély az üzemanyagköltséget a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszerezni - áll a NAV közleményében.

2017.év Ólmozatlan
motorbenzin
ESZ-95 (Ft/l) Gázolaj
(Ft/l) Keverék
(Ft/l)  LPG autógáz
(Ft/l)
július  356 354 393 215
június  360  358  397  218
május  354  355  391  217
április  373  380  409  218
március  370  379 406  214
február  370  382 405 203
január  348  366 384  201