Hírlevél 19.

Országos Fémipari Ipartestület XIX. sz. hírlevele

Kedves Fémiparos Társunk!


Az Országos Fémipari Ipartestület legújabb hírlevelében az alábbi témákról szeretnénk tájé-koztatást adni:

1. OKISZ: időarányosan kevés vállalkozásokat segítő pályázat valósult meg 2014-től
2. Így könyvelheti a 10 százalékos költséghányadot
3. Ők 4863-an
4. Munkavégzés szabadság alatt
5. Ezért állandósult a munkaerőhiány Magyarországon

Dorog, 2016. július 25.

Üdvözlettel:
Szűcs György
Elnök
Országos Fémipari Ipartestület

________________________________________
OKISZ: időarányosan kevés vállalkozásokat segítő pályázat valósult meg 2014-től
2016. július 16. Kamaraonline


2017-től olyan időszak következik az uniós pályázatoknál, amely a magyar gazdaságban a rendszerváltás óta nem adódott, és a magyar kkv-szektornak lehetősége lesz versenyhát-rányának csökkentésére – mondta Vadász György, a Magyar Iparszövetség (OKISZ) ügyve-zető elnöke szerint.


Ha a vállalkozások ki tudják használni a lehetőséget, akkor 2020-ig jó helyzetbe kerülhetnek a versenyhátrány ledolgozásában, de ehhez szükséges a pályázatok, a kifizetések felgyorsítása – mondta az iparszövetség ügyvezető elnöke. Felidézte, hogy 2014–2020 között az ország az uniós források 60 százalékát közvetlen gazdaságfejlesztésre, ennek 16 százalékát a kis- és középvállal-kozások fejlesztésére, további 16 százalékot pedig a foglalkoztatás bővítésére fordítja. Hozzátette: az iparszövetségnél ugyanakkor úgy látják, hogy 2014-től időarányosan kevés a vállalkozásokat segítő, a foglalkozást bővítő, a versenyképességet javító pályázat valósult meg.


Az OKISZ tapasztalata szerint a hazai kis- és középvállalkozások körében továbbra is óriási a vá-rakozás az uniós fejlesztési lehetőségek iránt. A sikeres felkészülést pedig segíti az, hogy ismert a megjelenés előtt álló kiírások témaköre – mondta Vadász György, aki hangsúlyozta: az iparszö-vetség felkészítette tagságát arra, hogy minél többen tudjanak pályázni az uniós forrásokra. A területi szövetségeik révén naprakész információt adnak a pályázatokról a hozzájuk fordulóknak, tanácsadással segítik a pályázókat, illetve a szövetség is több projektben közreműködik a vállal-kozások érdekében.


A Magyar Iparszövetséget jelenleg 22 területi, illetve szakmai tagszövetség, és 2 társult szakmai érdekképviselet alkotja, az érdekeltségébe tartozó szervezetek létszáma meghaladja az ezret.
________________________________________
Így könyvelheti a 10 százalékos költséghányadot
2016.07.17. adozona.hu


Egy kft. vezetője társas vállalkozási jogviszonyban, mellékfoglalkozásban látja el feladatát. Havi járandósága 20 ezer forint, ebből levonva a 10 százalékot, 18 ezer forint után fizet szja-t és járulékokat. A bérszámfejtésben 20 ezer forint szerepel, de a kifizetés csak a 18 ezer forint jövedelem levonások utáni összeg. Hová kell könyvelni a levont 2 ezer forintot, hogy ne a 4711 főkönyvi kartonon lógjon? Olvasónk kérdésére Magos Zoltánné adószakértő válaszol.


A megbízási díj adó- és járulékterhének kiszámítása az abból származó jövedelem alapján (vagyis a költséghányad levonása után) történik, azonban a nettó díj kifizetése a bruttó megbízási díjból történő adó- és járulékteher levonásával.


A hibát talán az okozhatta, hogy a megbízási díjat terhelő adót és járulékot nem a bruttó megbízá-si díjból, hanem a költséghányad levonása utáni összegből (a jövedelemből) vonták le.


A példával élve
Bruttó megbízási díj: 20 000Ft
Jövedelem: 20 000 Ft x 90%=18 000Ft
Személyi jövedelemadó: 18 000 Ft x15%=2 700 Ft
(Amennyiben a havi megbízási díj a minimálbér 30%-át meghaladja, 10% nyugdíjjárulékot és 3+4% egészségbiztosítási járulékot is le kell vonni.)
Levonásokkal csökkentett nettó megbízási díj: 20 000 Ft – 2 700Ft=17 300Ft
Szocho: 18 000Ft x 27%=4 860 Ft
Szakképzési hozzájárulás: 18 000 Ft x 1,5%=270 Ft
Könyvelése a következőképpen történik:
T543–K471 bruttó megbízási díj: 20 000 Ft
T471–K462 levont szja: 2 700 Ft
T561–K473 szocho: 4 860 Ft
T564–K474 Szakképzési hozzájárulás: 270 Ft
T471–K384 Nettó megbízási díj átutalása: 17 300 Ft
Fenti könyvelési tételekkel nem marad a 471-es főkönyvi számon egyenleg.
________________________________________
Ők 4863-an
2016.07.17. adozona.hu


Az állami adóhatóság nyilvánosságra hozta a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztatók listáját.
Az állami adóhatóság a munkaügyi kapcsolatok rendezettsége törvényi feltételeinek más szervek eljárásában történő felhasználása céljából a honlapján folyamatosan nyilvánosságra hozza azoknak az adózóknak a nevét, székhelyét, adószámát (adószámmal nem rendelkező természetes személy foglalkoztató nevét, lakcímét, adóazonosító jelét), akik (amelyek) tekintetében jogerős és végrehajtható közigazgatási vagy bírósági határozat megállapította, hogy nem tettek eleget a munkaviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettségüknek. Az adóhatóság a honlapján ezen adózók nevének (székhelyének, adószámának) feltüntetése mellett a jogsértést megállapító határozat keltét és végrehajthatóvá válásának napját nyilvánosságra hozza. Ha az adóhatóság határozatának bírósági felülvizsgálata iránt keresetet indítottak, az adatok közzétételére a bíróság jogerős és végrehajtható határozata alapján kerül sor.
Az adóhatóság a honlapján közzétett adózók adatait – feltéve, hogy a közzététel alapjául szolgáló jogsértést az adózó ismételten nem követte el – a közzétételtől számított két év elteltével törli.


Az adóhatóság felhívja az adózók és a bíráló szervek, szervezetek figyelmét, hogy 2015. január 1-jével megváltoztak a rendezett munkaügyi kapcsolatok szabályai.
________________________________________
Munkavégzés szabadság alatt
2017.07.18.adó.hu dr. Jónás Tünde


Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak akkor, ha szeretné elérni, hogy munkavállalója a szabadsága idején is rendelkezésre álljon?


A munkavállaló adott esetben nélkülözhetetlenné válhat a munkáltató számára, és a pihenést, valamint regenerálódást szolgáló, jól megérdemelt szabadságát sem töltheti el munka nélkül. Erre természetesen csak kivételesen kerülhet sor, hiszen akármilyen kulcsfontosságú munkakört tölt be a munkavállaló, a munkáltató köteles a munkát úgy megszervezni, és adott esetben a munkál-tató helyettesítéséről oly módon gondoskodni, hogy a munkavállaló szabadsága alatt se álljon meg az élet a munkahelyen, és a munkavégzés a munkavállaló távolléte alatt is gördülékenyen folyjon.


Mindez irányadó a hazarendelés nélküli szabadság alatti munkavégzésre. A munkavállaló a sza-badság alatt ugyanis a törvény erejénél fogva mentesül munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól, így a munkáltató a szabadság megszakítása nélkül sem zaklathatja a munka-vállalót napi szinten munkahelyi telefonokkal és e-mailekkel. Természetesen „vis maior” esetén, ha egyedül a szabadságon lévő munkavállaló rendelkezik a munkáltató számára létfontosságú információval, a munkavállaló szabadsága alatt is kereshető, de nem kötelezhető arra, hogy sza-badsága alatt is figyelemmel kísérje munkahelyi e-mailjeit, vagy arra, hogy munkahelyi telefonját bekapcsolva tartsa.
Szűk körben és szigorú feltételek mellett a Munka Törvénykönyve feljogosítja a munkáltatót, hogy a szabadság kiadásának közölt időpontját módosítsa, akár a lefoglalt és befizetett külföldi út meg-kezdése előtti napon, vagy a munkavállalót szabadságáról akár a tengeren túlról is hazahívja, és munkavégzésre utasítsa. Ez azonban csak kivételesen fordulhat elő, és a szabadság megszakítá-sát, vagy a közölt időpont módosítását megalapozó fontos gazdasági érdeknek, vagy a munkálta-tó működését közvetlenül és súlyosan érintő körülménynek kell fennállnia.
Ha például a gyártás alapját képező szoftver meghibásodik, és az azt kidolgozó informatikus munkavállaló éppen szabadságát tölti, akkor a munkáltató jogszerűen szakíthatja meg a szabadságot, valamint bárhonnan hazarendelheti és munkavégzésre utasíthatja a munkavállalót. Ehhez hasonlóan, ha a munkáltató a munkavállaló szabadságának megkezdése előtti napon olyan sürgős megbízást kap, amelynek teljesítéséhez egyedül a munkavállaló rendelkezik szakértelemmel, a munkáltató a szabadság már közölt időpontját módosíthatja. Mindezen jogszerű munkáltatói utasításoknak a munkavállaló köteles eleget tenni.


A szabadság megszakítása, vagy közölt időpontjának módosítása számos hátrányos és olykor költséges következménnyel járhat a munkavállaló számára, ezért a Munka Törvénykönyve további garanciális szabályokat ír elő. Így, ha a szabadság már közölt időpontjának módosítása miatt a nyaraláshoz kapcsolódóan a már lefoglalt szállásra, utazásra befizetett díjak az út lemondásával elvesznek, vagy esetleg még további bánatpénzként megfizetendő összeggel növekednek, akkor a munkáltató köteles ezen károkat, illetve költségeket megtéríteni a munkavállaló számára. Ugyanez irányadó, ha a munkavállalónak és családjának idő előtt kell hazatérnie a nyaralásból.


Felvetődhet a kérdés, hogy szabadság megszakítása esetén a munkavállalóval együtt nyaraló család hazautazásával kapcsolatos költségek és károk megfizetésére is köteles-e a munkáltató, vagy csak a munkavállaló saját jogú kárigénye megalapozott. Álláspontunk szerint mivel a sza-badság a pihenést szolgálja, amihez általában a közvetlen hozzátartozókkal történő időtöltés (is) társul, ezért a munkavállalóval együttnyaraló családtagok hazautazásával kapcsolatos kárigény is jogszerűen érvényesíthető. Bizonyos esetekben nem is várható el, hogy a munkavállaló családtagjait, például feleségét és kisgyermekét hátra hagyva térjen haza a nyaralásból.


A Munka Törvénykönyve azt is kifejezetten előírja, hogy amennyiben a szabadság megszakításra kerül és a munkáltató munkavégzésre utasítja a szabadságát töltő munkavállalót, abban az eset-ben a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre, és a visszautazással töltött idő a sza-badságba nem számít be. Ha például a munkavállaló a tengerentúlról 14 órás repülőúttal jut visz-sza munkahelyére, a szabadság az utazási idővel nem csökken, ugyanis amikor a munkavállaló megkezdi hazautazását a szabadság helyszínéről, szabadsága ezzel egyidejűleg „felfüggesztés-re” kerül. A szabadság megszakítása esetén a munkával töltött idő ugyancsak nem számít be a szabadság időtartamába, amely egyébként egyúttal rendkívüli munkaidőnek fog minősülni.
________________________________________
Ezért állandósult a munkaerőhiány Magyarországon
2016.07.16.hvg.hu


A magyar munkavállalók gyakori munkahelyváltása is jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy jelentős munkaerőhiánnyal küzd az ország - írja a hvg.hu.


Egyre gyakrabban váltanak munkahelyet a magyar munkavállalók, gyakran az egymással szem-ben lévő cégek nyúlják le egymástól a munkaerőt, amihez sokszor az is elegendő, hogy 10 ezer forinttal többet ajánlanak nekik. Emiatt nem is csoda, hogy a vállalatok harmada folyamatos mun-kaerőhiánnyal küzd. Ez pedig sok esetben azzal magyarázható, hogy a magyar cégek jelentős részének nincs munkaerő-stratégiája.


Kérdezzük meg egy középvállalat vezetőjétől, hogy a nála dolgozó emberek miben jók, milyen kompetenciáik vannak, milyen nyelveket beszélnek, a többség biztos nem tud erre válaszolni - mondta G. Nagy Balázs, a Manpower üzletfejlesztési igazgatója.

Most cselekedj, ha gyorsabban és jobb áron akarod eladni
2016.07.15. Magyar Nemzet


Most kell cselekedniük a zártkertek tulajdonosainak, ha gyorsabban és jobb áron akarják eladni az ingatlanaikat, mert csak az év végéig kérhetik ingyen az ehhez szükséges átsoro-lást a földhivatalnál - írja a Magyar Nemzet.
Több mint egymillió zártkerttulajdonos közül csak nagyon kevesen kérelmezték az átsorolást. Az átminősítés fontosságára csak akkor döbbennek rá általában, amikor el akarják adni a telket. Ez ugyanis jelenleg a földforgalmi törvény hatálya alá esik, így eladás esetén végig kell szenvedniük a termőföldekre vonatkozó tíz hónapos procedúrát, nem beszélve arról, hogy területüket cégnek vagy külföldinek nem értékesíthetik.


Az átminősített, azaz a művelés alól kivett zártkertek viszont tényleges funkciójuknak (például lakóingatlan, üdülő) megfelelően vehetnek részt az ingatlanforgalomban, így jóval drágábban adhatók el, és az adásvétel ügyintézési ideje is jelentősen lerövidül. Amennyiben tehát a zártkerti tulajdonos nem mezőgazdasági termelő, érdemes minél hamarabb letöltenie a Földhivatali Portálról a megfelelő formanyomtatványt, és benyújtania az ingatlan fekvése szerint illetékes járási földhivatalnál. Az ügyintézés ugyanis a legjobb esetben is elhúzódhat 30 napig, és ősszel a földhivatalok még leterheltebbek lesznek, a soron kívüli eljárás viszont már ingatlanonként tízezer forintba kerül.
________________________________________