Hírlevél 16.

Országos Fémipari Ipartestület XVI. sz. hírlevele

Kedves Fémiparos Társunk!


Az Országos Fémipari Ipartestület legújabb hírlevelében az alábbi témákról szeretnénk tájé-koztatást adni:

1. Ezek a hivatalok és háttérintézmények szűnnek meg
2. Mindenbe belelát majd a NAV
3. Országos kényszerjárvány indult
4. Jön már a pénz a közép-magyarországi cégeknek is

Dorog, 2016. július 07.

Üdvözlettel:
Szűcs György
Elnök
Országos Fémipari Ipartestület
________________________________________

Ezek a hivatalok és háttérintézmények szűnnek meg
2016. június 14. MTI.

Megjelent a kormány határozata a központi hivatalok és minisztériumi háttérintézmények átalakítá-sáról, amely több mint ötven szervezetet érint. Az intézmények döntő többsége várhatóan jogutód-lással megszűnik.
A hétfői Magyar Közlönyben közzétett döntés tárcánkénti bontásban közli az egyes intézmények sorsát.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) irányítása alatt álló hivatalok esetében az egyik legfonto-sabb változás, hogy legkésőbb január 1-jétől az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság névváltoztatással Nemzeti Családtámogatási és Társadalombiztosítási Hivatalként működik tovább, amely átveszi az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) pénzbeli ellátásokkal, baleseti táppénzzel és utazási költség-térítéssel kapcsolatos feladatait is. A Nemzeti Családtámogatási és Társadalombiztosítási Hivatal ugyan-akkor 2017. március 31-i határidővel a Magyar Államkincstárba olvad. Az OEP egyebekben az Emmi része lesz. A kormány egyúttal felkérte Mészáros Józsefet, hogy kormánybiztosként hajtsa végre ezeket a felada-tokat.

Szintén a minisztériumba olvad be a Család-, Ifjúság- és Népesedéspolitikai Intézet; a Türr István Képző és Kutató Intézet; az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ; valamint az Országos Tisztifőorvosi Hivatal.

A Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet is megszűnik, feladatait a Magyar Nemzeti Filmalap látja majd el. Megszűnik továbbá a Nemzeti Művelődési Intézet, ennek feladatai a Lakitelken működő Nép-főiskola Alapítványhoz kerülnek, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézeté pedig a  Könyvtárellátó Nonprofit Kft.-hez.
Az Állami Egészségügyi Ellátó Központba olvad az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet, az Országos Vérellátó Szolgálat, a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet, az Országos Közegészségügyi Központ, valamint az Országos Epidemiológiai Központ; a Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága pedig az Emberi Erőforrás Támogatáskezelőbe.
A Design Terminál Nemzeti Kreatívipari Központ jogutódlás nélkül megszűnik.
A Földművelésügyi Minisztérium esetében az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelü-gyelőség a Pest Megyei Kormányhivatalba olvad be, a Földmérési és Távérzékelési Intézet pedig a fővárosi kormányhivatalba.
Jogutódlással megszűnik a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal és a Nemzeti Földalapkezelő Szer-vezet is, feladataik máshová kerülnek.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal hatósági feladataiban a fővárosi és megyei kormányhivatalok járnak majd el.

A Belügyminisztériumba (BM) olvad a Közszolgálati Személyzetfejlesztési Főigazgatóság, valamint a Köz-igazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala.

A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal állampolgársági és névváltoztatási feladataiban a kormányhiva-talok, illetve a járási hivatalok járnak majd el.
A belügyminiszter anyakönyvi, névváltoztatási és állampolgársági feladatai a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez kerülnek.

A Honvédelmi Minisztériumba olvad (HM) több, jelenleg is HM-es hivatal, így például a HM Nemzeti Ren-dezvényszervező Hivatal.

Az Igazságügyi Minisztérium (IM) irányítása alatt álló Igazságügyi Hivatal az IM-be kerül, az Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézetek pedig összeolvad a BM-irányítás alatt lévő Bűnügyi Szakértői és Kutatóinté-zettel.
A Külgazdasági és Külügyminisztériumba olvad a Balassi Intézet, a Külügyi és Külgazdasági Intézet felada-tait pedig a Demokrácia Központ Közalapítvány veszi át.

A Miniszterelnökségnél a tárcába olvad a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal, valamint a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ.

A fővárosi kormányhivatalhoz kerül a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal, és a kormányhiva-talok járnak majd el a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal hatósági feladataiban is.
A fejlesztési minisztériumot illetően a tárcába olvad a Közlekedésbiztonsági Szervezet, a Közlekedésfej-lesztési Koordinációs Központ, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és a Nemzeti Közlekedési Hatóság.
A minisztereknek előterjesztést kell készíteniük a kormánynak az irányításuk alá tartozó költségvetési szer-vek most elrendelt átalakításáról.

A nemzetgazdasági miniszternek a szükséges költségvetési módosításokat is be kell nyújtania. A határozat megjegyzi ugyanakkor, hogy az előirányzatok 2017. évi szintre hozásánál a 2016-os eredeti költségvetés-ében meghatározott, valamint az idei szerkezetváltozásból eredő többlet személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó átvétellel arányos részének 80 százaléka vehető figyelembe mind az átvevő központi, mind az átvevő területi államigazgatási szerveknél. MTI
________________________________________

Mindenbe belelát majd a NAV
2016. június 17. piacesprofit.hu

Az adóhatóságnak közvetlen rálátása lesz több százezer vállalat szinte teljes beszállítói és vevői kapcsolatára a június elején elfogadott adótörvény eredményeképpen, amelynek értelmében jövőre a jelenlegi egymillióról százezer forintra csökken az áfa adatszolgáltatási összeghatára – hívja fel a figyelmet a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Baker Tilly Hungária.

Az Országgyűlés által június 7-én elfogadott és 2017. januárjától hatályos törvény alapján a jelenlegi egy-millióról százezer forintra csökken az adózók áfa-adatszolgáltatási összeghatára, a kimenő számlákon pedig fel kell tüntetni a vevő adószámát, amennyiben az áfa eléri a szóban forgó értéket. Az összeghatár drasztikus csökkentésétől és az online pénztárgépek bevezetésétől az ellenőrzések célzottabb és hatéko-nyabb növekedését várja a NAV az áfacsalások, a fiktív vállalkozások és a számlagyárak elleni küzdelem-ben.
Közvetlenül látják majd a kapcsolatokat

„A tételes adatszolgáltatási kötelezettség kiterjesztésének következtében több százezer vállalkozás üzleti köréhez férhet hozzá a NAV, vagyis közvetlen rálátása lesz az adott cég szinte teljes szállítói és vevői kap-csolataira” – figyelmeztetett Hajdu Zsolt, a Baker Tilly Hungária szenior menedzsere.
Ehhez kapcsolódik az a módosítás is, hogy 2017. július 1-től az értékesítési számlákra vonatkozó nyilatko-zattételi kötelezettséget már az online adatszolgáltatás váltja fel.
Jó hír is van az adócsomagban

A jövő évre vonatkozó adócsomag kedvező változást tartalmaz az illeték törvényben. Főleg a kft.-k tulajdo-nosai örülhetnek, kevesebb illetéket kell ugyanis fizetniük – hívta fel a figyelmet szakértőnk.
Jön az online adatszolgáltatás

Az online adatszolgáltatási kötelezettség kapcsán a szakértő hangsúlyozta: a különböző számlázó progra-mokat úgy kell majd továbbfejleszteni, hogy azok az adott számla kibocsátásakor a NAV felé is automati-kusan elküldjék a számlaadatokat. Ugyanakkor jelentős adminisztrációs terhet jelenthet az érintett vállalko-zások számára a számlázó szoftverek tételes adatszolgáltatásra való átállítása – tette hozzá Hajdu Zsolt. Az új szabályozás speciális problémát okozhat azoknak a külföldi vállalkozásoknak, amelyeknek belföldön áfa regisztrációjuk vagy fióktelepük van, de a számláikat külföldön készítik el, és a jelentősen lecsökkentett összeghatár miatt kötelesek lesznek tételesen adatot szolgáltatni.

Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésével kapcsolatban szakértő hangsúlyozta: „Késedelmes teljesítés vagy mulasztás esetén azokkal a jogkövetkezményekkel kell számolnia az adózónak, amelyek bevallási késedelem vagy mulasztás esetén állnak fenn, vagyis a tételenkénti büntetés mértéke akár az ötszázezer forintot is elérheti.”
Na de mikor?

ekintettel az átmeneti szabályok korábbi értelmezésére – amelyet az adóhatóság 2015 elején tett közzé, amikor is az eredetileg kétmillió forintos összeghatár a még jelenleg is érvényes egymillió forintra csökkent –, arra lehet következtetni, hogy a százezer forintra csökkentett összeghatár szerinti tételes adatszolgáltatási kötelezettség már olyan számlákra is vonatkozik, amelyeket ugyan még idén bocsátanak ki, de azokon már 2017. évi áfa teljesítési időpont szerepel.
________________________________________
Országos kényszerjárvány indult
2016. június 14. piacesprofit.hu

A „cégdemográfiában” a megszűnés okaként legtöbbször a kényszertörlés szerepel. Tavaly a kü-lönböző eljárások alkalmazásával összesen 53 000 vállalkozást töröltek a céglistáról, 49 százaléku-kat – szám szerint 25 960 céget – kényszertörléssel tüntették el a piacról.

A cégbíróságok 2012. augusztustól alkalmazzák, és folyamatosan nyilvánosságra is hozzák döntéseiket. Az adatok összesítése szerint  azóta összesen 81 956 céget kényszertörléssel vezettek ki az üzleti világból – tájékoztat a feketelista.hu.

Korábban csak az ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló eljárásban lehetett rövid úton törölni egy vállalkozást, minden más általában hosszadalmas felszámolási eljárásba fordult át. Azzal, hogy a jog-alkotó – a hosszas eljárást kikerülendő – a kényszertörlés intézményét kiterjesztette, a cégbíróságok már négy esetben rendelhetik el a cég kényszerkivezetését.

Fellebbezésnek helye nincs
A kényszertörlést a cégbíróság elrendelheti:
a) ha a törvényességi felügyeleti hatáskörében eljárva a céget megszűntnek nyilvánítja,
b) ha a cég a végelszámolást három éven belül nem fejezte be, és 30 napon belül nem terjesztett elő sza-bályszerű kérelmet a törlés iránt,
c) ha a végelszámolás általános szabályaira történő áttérést nem hajtotta végre, vagy
d) ha a cég jogutód nélküli megszűnését előidéző ok következett be, és a végelszámolási eljárás lefolytatá-sának nincs meg a feltétele.

A kényszertörlési eljárás megindításáról szóló végzés ellen fellebbezésnek, illetve felülvizsgálatnak helye nincs. Az eljárás – a végelszámolási, illetve felszámolási eljárással ellentétben – visszafordíthatatlan folya-mat. Az eljárás alá vont cég üzletszerű tevékenységet már nem folytathat, és a cég legfőbb szerve – az eljárás kezdő időpontjától – nem dönthet sem a társaság további működtetéséről, sem pedig átalakulásáról. A vezetők személyes felelőssége azonban megmarad; a hitelezők kérhetik a bíróságtól, hogy kötelezze őket a jogos követelés kiegyenlítésére. A felelőtlenül gazdálkodó tehát a kényszertörléssel nem mentesül a felelősségre vonástól.
Így lehet nagy baj a mulasztásból

Május végéig kellett leadni a céges beszámolókat. Ha valaki  mulaszt nagyon megütheti a bokáját: kény-szertörlési eljárást indul, ha a társaság a kétszeri felhívás ellenére nem tesz eleget a beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének – hívta fel a figyelmet szakértőnk.

Maga az eljárás a cég törlésével vagy a felszámolási eljárás megindításával fejeződik be. Az első esetben a cégbíróság a társaságot törli a cégjegyzékből, és az egyedüli vagy a többségi befolyással rendelkező tagot, valamint a vezető tisztségviselőt eltiltja a vezető tisztségtől. Amennyiben a cégbíróság úgy ítéli meg, hogy a cég vagyona várhatóan fedezi a felszámolás költségeit, felszámolási eljárást rendelhet el. Ez esetben azonban egyezségkötésnek már nincs helye, és az eljárás az adós cég teljesítése esetén sem szüntethető meg.

Tisztuló cégvilág
A kényszertörlések számának alakulásáról készült statisztika jelzi, hogy a gyors felfutást követően, tavaly – és ez év első harmadában is – már csökkent a kényszerrel kivezetett cégek száma. Míg a jogszabály be-vezetését követő első teljes esztendőben, 2013-ban (kerekítve) 15 000 céget, 2014-ben már 31 100 társa-ságot vontak kényszereljárás alá, addig tavaly már csak 26 000 esetben kellett a bíróságoknak ezzel a re-torzióval élniük. Erről a trendfordulatról tanúskodnak az idei adatok is; január és április között 6600 kény-szertörlésre került sor a korábbi két esztendő 9000-9000 kényszerintézkedésével szemben. Ezekből az adatokból arra lehet következtetni, hogy a fiktív, illetve az életképtelen cégek zömét sikerült a gazdasági életből kikényszeríteni – írja a feketelista.hu Tisztább, átláthatóbb lett a cégvilág.

Országos törlési körkép

A megyei adatokat elemezve megállapítható, hogy a tizenkilenc közigazgatási térség közül tavaly tizenhét megyében kevesebb esetben kellett a cégbíróságoknak a kényszertörlés eszközéhez nyúlniuk, mint a ko-rábbi esztendőben. Pest megyében viszont valóságos „kényszerjárvány” pusztított. A 2014. évinél (2846) csaknem 60 százalékkal több (4580) kényszertörlést regisztráltak a megyében. Komárom-Esztergom a másik megye, ahol a cégvilágot a legjobban ritkította a kényszertörlés; 2015-ben 699 cég szűnt meg ily módon (egy évvel korábban 554). Borsod-Abaúj-Zemplén megyében haladta meg még a hatszázat (676) a cégvilágból kikényszerített vállalkozások száma, ám szám szerint az egy évvel korábbihoz képest (1174) itt csökkent a legnagyobb mértékben. A legkevesebb kényszerkivezetésre (91) Tolna megyében, Zala me-gyében (113), és Vas megyében (117) került sor.

Nagyvárosi körkép

A feketelista.hu az ország tíz, nagy gazdasági potenciállal rendelkező városáról is kimutatást állított össze. Ebből megállapítható: tavaly valamennyi nagyvárosban kevesebb kényszerítő döntést hoztak a cégbíró-ságok, mint egy évvel korábban. A sorból – gazdasági súlyánál fogva – ki kell emelni Budapestet; a kény-szertörléssel tavaly kivezetett összes cégnek (25 960) több mint a fele fővárosi volt. Budapesten 15 098 társaság kényszerült ilyen úton távozni a piacról, ám számuk így is 17 százalékkal kevesebb volt, mint 2014-ben (18 263). A továbbiakban, a legtöbb kényszertörlést (286) debreceni cégek esetében alkalmazták a bíróságok, de 78-cal kevesebbszer, mint egy évvel korábban. Miskolcon 267 cég kényszertörlésére került sor (egy évvel korábban 437-re). Nyíregyházán haladta meg még a kényszereljárással törölt cégek száma a kétszázat (230), ám itt is 46-tal kevesebb, mint 2014-ben volt. A legnagyobb mértékű csökkenés Kecs-keméten volt tapasztalható, ahol a 2014. évi 252-vel szemben tavaly 110 kényszertörlést regisztráltak. Ha-sonló tendencia érvényesült Győrben is; itt 148 vállalkozást kényszerítettek a bíróságok távozásra, egy évvel korábban 386-an szembesültek ezzel a retorzióval. Pécsett – éves összehasonlításban – 339-ről 195-re, Szegeden pedig 319-ről 182-re csökkent a kényszerítő bírói döntéssel törölt cégek száma. A legke-vesebb kényszertörlés

(107) a veszprémi cégeket érintette.
– A kényszertörlési eljárásokkal kapcsolatos információk naprakészen hozzáférhetők a feketelista.hu-n, akárcsak más közhiteles intézmények elmarasztaló döntései – egészíti ki Iklódi András főszerkesztő. Az előrelátó üzletember egyetlen klikkeléssel meggyőződhet az érdeklődési körébe került cég „erkölcsi állapo-táról”. Ellenőrizheti például, hogy nincs-e folyamatban ellene felszámolási vagy csődeljárás, rendezettek-e adó-, illetve munkaügyei. Ezek ismeretében későbbi kellemetlen meglepetéseket, üzleti veszteségeket előzhet meg.
Kényszertörlések száma
megye 2014 2015 2016 (jan.–ápr.)
Bács-Kiskun 832 331 143
Baranya 670 378 51
Békés 241 177 105
Borsod-Abaúj-Zemplén 1174 676 132
Budapest 18 263 15 098 3126
Csongrád 585 291 133
Fejér 833 547 117
Győr-Moson-Sopron 746 355 55
Hajdú-Bihar 644 492 214
Heves 532 391 122
Jász-Nagykun-Szolnok 352 266 62
Komárom-Esztergom 554 699 300
Nógrád 318 149 39
Pest 2846 4580 1634
Somogy 563 342 93
Szabolcs-Szatmár-Bereg 687 505 102
Tolna 184 91 63
Vas 181 117 36
Veszprém 527 362 106
Zala 301 113 21
összesen 31 033 25 960 6654

város 2014 2015 2016 (jan.–ápr.)
Debrecen 364 286 129
Győr 386 148 26
Kaposvár 175 117 32
Kecskemét 252 110 39
Miskolc 437 267 55
Nyíregyháza 276 230 50
Pécs 339 195 37
Szeged 319 182 84
Székesfehérvár 267 187 33
Szombathely 84 56 21
Tatabánya 212 308 121
Veszprém 146 107 32
Zalaegerszeg 68 28 6
________________________________________
Jön már a pénz a közép-magyarországi cégeknek is
2016. június 14. piacesprofit.hu

Júniusban három, összesen közel 31 milliárd forint keretösszegű pályázati lehetőség is megnyílik a mikro-, kis- és középvállalkozások számára. A közép-magyarországi és a pest megyei cégek május 31-től, június 13-tól, illetve június 17-től nyújthatják be kérelmeiket, amennyiben szeretnének fejlesz-téseikhez, versenyképességük növeléséhez vissza nem térítendő támogatást igényelni.

A Közép-Magyarország régióra fókuszáló Prototípus, termék-, technológia- és szolgálatfejlesztés című, VEKOP-2.1.7-15. kódszámú pályázat a kkv-k kutatás-fejlesztési és innovációs fejlesztéseit ösztönzi úgy, hogy a prototípusok előállításáig vagy akár azok piacra dobásáig segíti a cégeket. Az említett munkafázisok piaci alapon nehezen finanszírozhatóak, viszont elengedhetetlenek azon termékcsoportok és szolgáltatások létrejöttéhez, amelyek a kkv-k versenyképességének erősítéséért és innovációs tevékenységének fokozásáért felelősek.

Fontos kitétel, hogy kizárólag a piacra viteli fázis támogatására nem lehet támogatási kérelmet benyújtani. Csak olyan projektek részesülhetnek a forrásból, amelyek technológiai fejlesztést valósítanak meg vagy ahhoz kapcsolódnak, jelentős újdonságot és szellemi hozzáadott értéket tartalmaznak, üzletileg hasznosít-hatóak, valamint új vagy átdolgozott termékek, szolgáltatások és eljárások prototípus-fejlesztését vagy pro-totípus-fejlesztését és piacra vitelét célozzák – áll a pályázati felhívásban.

A 6 milliárd forintos keretösszegből a közép-magyarországi kkv-k minimum 10 millió és maximum 80 millió forint közötti támogatást nyerhetnek el, amennyiben 2016. június 13. és 2018. június 13. között benyújtják kérelmeiket.
Szintén június közepétől pályázhatnak vissza nem térítendő támogatásra azok a pest megyei mikro-, kis- és középvállalkozások is, amelyek kapacitásbővítést terveznek. Az ő tevékenységüket a Széchenyi 2020 program keretében megjelent Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támoga-tása Pest megyében című, VEKOP-1.2.1-16. kódszámú pályázat segíti.

Pozitív elbírálás esetén a cégek számára lehetőség nyílik a modern eszköz- és gépparkok, továbbá a fejlett infrastruktúrával ellátott telephelyek kialakítására. Ezek a kapacitásbővítő újítások nagymértékben segítik a szektor szereplőinek versenyképességét. A pályázat elsősorban azokat a cégeket célozza meg, amelyek hozzáadott értéknövekedési vagy exportnövekedési potenciállal bírnak, és a fejlesztésük eredményeként helyi, nemzeti vagy nemzetközi hálózatokba kapcsolódnak be, illetve részvételük intenzitása fokozatosan növekszik – részletezi a pályázati leírás.

BEHAJTÁSI KÖLTSÉGÁTALÁNY
2016.06.15.hvg.hu
A Tigáz akár több százezerre rúgó fizetési felszólításokat is küldhet a befizetéssel csúszó ügyfelei-nek behajtási költségátalány jogcímén – írja a Népszabadság.

A lap bemutatja egy nő történetét, aki a telkén lévő épületek egy részében évtizedek óta működteti családi tulajdonú nonprofit oktatási intézményét. A gázmérő és a Tigázzal kötött szerződés az ő nevén van. Évti-zedekkel ezelőtt jelezte a szolgáltatónak az oktatási intézmény beindítását, és a társasággal úgy állapodtak meg, hogy a fogyasztás felét az oktatási kft. fizeti.

Az ügyfél mindig minden számlát befizetett, de a cége bevételeinek jellegéből adódóan rendre körülbelül egyhetes késéssel. Mivel a szabályok is csak több hónap késedelmet büntetnek a mérő kikapcsolásával, ebből eddig nem volt baja.

Néhány nappal ezelőtt azonban értesítést kapott arról, hogy a Tigáz tőle és az oktatási kft.-től is egy évre visszamenőleg havi 12-13 ezer forintot követel „behajtási költségátalány” jogcímén. A cég egy kétségkívül évek óta létező törvényre hivatkozott, amely szerint az EU szabályai szerint a bármekkorát is késő cégektől minden egyes számla után egységesen 40 euró sarc követelhető egy évre visszamenőleg. Ez a cikkben szereplő nő esetében összesen több mint kétszázezer forint.

Az ügyfél egyeztetett szakértőkkel, és úgy döntött, hogy egyelőre nem fizet. Emellett levélben tiltakozott a Tigáznál.
Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke a lapnak azt mondta: a hatályos sza-bályok alapján valóban nem kifogásolható, ha egy kereskedelmi cég tételenként 40 eurót számít fel behaj-tási költségátalány jogcímén a neki tartozó másik vállalkozásnak késedelmes fizetés esetén. Szerinte az itthoni vállalkozások, köztük a közműszolgáltatók eddig egyszerűen nem éltek ezzel a lehetőséggel.

Az alelnök ugyanakkor a rendelkezésre bocsátott anyagok alapján kérdéses eljárásnak tartja, hogy a Tigáz a magánszemélynek is kiszámlázta a havi több mint 12 ezer forintot, mégpedig egy évre visszamenőleg.
A konkrét üggyel kapcsolatos a lap megkeresésére a Tigáz csak általánosságban válaszolt. A gázcég vála-szában ugyanakkor külön hangsúlyozták, hogy a késedelmes számlánkénti, 40 eurónak megfelelő forint-összeg magánszeméllyel szemben nem számítható fel.

Az eset valószínűsíthetően nem egyedi, a jövőben szinten biztosan többen is szembesülhetnek hasonló kellemetlen meglepetéssel – írja a lap.

Kft.-t alapítana egyéni vállalkozás: így vihet át tárgyi eszkö-zöket
2016.06.19. adozona.hu

Hogyan vihet be tárgyi eszközöket az egyéni vállalkozás egy újonnan alapítandó kft.-be? – kérdezte olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika, igazságügyi adó- és járulékszakértőnk válaszolt.
Egyéni vállalkozás szeretne kft.-t alapítani. Vannak olyan eszközei, amelyek az egyéni vállalkozásában vannak elszámolva. Ha ezeket a tárgyi eszközöket be szeretné vinni a kft.-be, hogyan kell elszámolni az egyéni vállalkozásnak és a kft.-nek? Az egyéni vállalkozás a beszerzett tárgyi eszközök után az áfát levon-ta. De vannak olyan eszközei, amelyek nem szerepelnek az egyéni vállalkozásában, és szintén be szeretné vinni őket a kft.-be. Ennek az elszámolása hogyan történik a kft.-nél? – kérdezte olvasónk.

Az egyéni vállalkozó eladhatja piaci értéken, áfával növelten azon eszközeit, melyek az ő könyveiben sze-repelnek. A piaci érték meghatározásához célszerű – különösen, ha nagy értékű eszközökről van szó –, független árakat, ajánlatokat beszerezni. Az egyéni vállalkozónál az ellenérték bevételként jelentkezik, a kft.-nél ezeket értéktől függően aktiválni kell, és évenkénti – kis értékűnél azonnali – értékcsökkenést kell elszámolni.
Az egyéni vállalkozásban még el nem számolt – be nem vitt – eszközök a vállalkozó, mint magánszemély tulajdonában vannak, ezeket apportálhatja az új kft-be. Az apport értékét a tagok határozzák meg, és a társasági szerződésben szerepeltetni kell. A társaságot alapító ügyvéd ennek szabályait ismerni fogja.
A társaság az apportként kapott eszközöket a megfelelő eszközosztályba besorolja, és ugyanúgy értékcsökkenti, mintha azt maga vásárolta volna.
________________________________________