Hírlevél 10

A gazdaság alapjait fenyegetik az adósok
2016. április 14. piacesprofit.hu

A vállalkozások árbevételének átlagosan több mint 23 százaléka kintlevőség, tehát olyan kiszámlázott tétel, ami adott pillanatban nincs kifizetve. Mivel a cégek nyeresége árbevételüknek csupán átlagosan 2 százaléka, így nem lehet kérdés, hogy a kintlévőségek kezelése elsődleges kérdés.

Az adósságokat felhalmozó és hátrahagyó cégekről sokat olvashatunk, és a társadalom döntő többsége elítéli őket. (A cégek legnagyobb gondja a kintlévőségek kezelése!)  Bár Magyarországon jelentős mértékű a lánctartozás, a késő és ki nem fizetett számlák döntő többsége nem ezekből táplálkozik. (Bár a fizetési fegyelem és a számlafizetési határidők javultak az elmúlt években.) A lakossági adósságok tekintetében már megosztottabb a közvélemény, hiszen a közüzemi szolgáltatók, bankok vagy telekommunikációs előfizetések ki nem fizetése sokak számára megélhetési kérdés – és mint ilyen, sokan gondolják úgy, hogy rugalmasabbnak kell lenni kezelésükkor.
Hogyan biztosítsuk szerződéseink teljesítését?
Egy szerződésnél fontos, hogy mi biztosítja, hogy a szerződésben vállalt kötelezettsé-gét a másik fél valóban teljesítse is. Ezt természetesen végső esetben bírósági úton lehet kikényszeríteni, de léteznek más jogi eszközök is.

Ez a kérdés messzire vezet, hiszen – amennyiben a ki nem fizetett számlák veszélyez-tetik a cégek működését – a szolgáltatók akár csődbe is mehetnek. Ilyenkor tömegesen szűnhetnek meg munkahelyek, és a lánctartozás jelentősen hathat a többi gazdasági szereplőre. „Egy nemrégiben elvégzett felmérés szerint, a megkérdezett cégek 72%-a látja úgy, hogy a késve fizetés komolyan akadályozza vállalkozása fejlődését” – emelte ki a felmérés kapcsán Felfalusi Péter, a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetségének (MAKISZ) elnöke.
Az adatok sokkolóak: a MAKISZ által közölt eredmények szerint a magyarországi cégek teljes árbevételének 23 százaléka kintlévőség, azaz olyan számla, amelyet kiállí-tottak, de még nem fizettek ki. Közben a cégek árbevételének átlagosan csak két százaléka a profit.
Amikor egy ügyfél nem akar, vagy nem tud fizetni, a vállalkozásnak nincs más választása, mint a pénze után menni, ami bevételcsökkenést eredményezhet és mindez a cég energiáiból is sokat felemészt. Az új ügyfelek tipikusan nagyobb kockázatot jelentenek, sőt, egy fiktív ügyfél által leadott megbízás esetén akár csalás áldozata is lehet egy vállalkozás. (Mert még mindig nagyon sok a simlis cég Magyarországon.) Az tehát, hogy ügyfeleink határidőben fizetnek, nem lehet csupán a szerencse kérdése. Minden egyes percnyi ráfordított energiát megér, hiszen sokkal biz-tonságosabb, mint az utólag futni a pénzünk után.
________________________________________

Tisztelt Ipartestület!

Tájékoztatásul továbbítjuk a GINOP-5.2.3-16 Fiatalok vállalkozóvá válása - Vállalkozás indítási költségeinek támogatása pályázatról szóló cikket:
"2016 októberétől ismét elérhető lesz a méltán népszerű pályázat, ami a fiatalokat tá-mogatja a vállalkozóvá válásban. A pályázat keretében a vállalkozás indítási költségeit is támogatják, ezzel előremozdítva a fiatal generáció üzletteremtési ambícióit.

A GINOP-5.2.3-16 felhívás keretében a 18-25 éves (felsőfokú végzettség esetén 25-30 éves) fiatalok kaphatnak vissza nem térítendő támogatást, amennyiben részt vesznek a GINOP-5.2.2-14 pályázaton előkészített képzésen. (Alább a magyarázat.) Az új felhívás célja hogy a Magyarországon kevésbé fejlett régiókban több új vállalkozás jöhessen létre ezzel támogatva az ország fejlődést. A 2014. október 10-én megjelent GINOP-5.2.2-14 Fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása elnevezésű felhívás alkalmat adott arra, hogy megalapozza a most kiírásra került pályázat megvalósulását. Ebben a felhívásban kiválasztották az üzleti készségfejlesztésben tapasztalt és megfelelő referenciákkal rendelkező szolgáltató, képző, mentoráló szervezeteket, amelyek támogató háttérként a program teljes ideje alatt segítik a pályázó fiatalokat.
A potenciális fiatal vállalkozók a GINOP-5.2.2-14 számú felhívás keretében kiválasztott szervezetek által nyújtott képzési programok teljesítésével kaphatják meg a vállalko-zásindításhoz szükséges kompetenciákat. Továbbá megszerezhetik az alapvető jogi, pénzügyi, gazdálkodási, munkaszervezéssel, gazdálkodással és irányítással kap-csolatos ismereteket, melyek a későbbiekben elengedhetetlenül fontosak vállalkozásuk működtetéséhez. A képző szervek gondoskodnak arról is, hogy a fiatalok megismerjék a vállalkozási formák típusait, képessé váljanak előkészíteni önfoglalkoztatóvá vagy vállalkozóvá válásuk lépéseit. A GINOP-5.2.2-14 számú pályázat keretében a szolgáltató azzal a fiatallal köt támogatási szerződést, aki legalább 1 hónapja álláskereső.

A GINOP-5.2.3-16 pályázatban a maximálisan igényelhető támogatási intenzitás 90%, míg a támogatás összegszerű mértéke minimum 2 millió és maximum 3 millió forint között alakul. A pályázatokat 2016. október 3-tól lehet benyújtani."
Forrás: KKVHÁZ - 1/15. hét/2016 - http://www.kkvhaz.hu/cikk/2567-ismet-eljott-a-fiatalok-ideje---vallalkozova-valas-tamogatasa
Tisztelettel,
Bugár Dániel

Elnöki Titkárság
Ipartestületek Országos Szövetsége
1087 Budapest, Luther u. 4-6. I. 3.
Tel.: (1) 354-31-40 Fax: (1) 269-29-57
titkarsag@iposz.hu
________________________________________
Jönnek az új GINOP-pályázatok
2016. április 07. csütörtök - 15:27 / PP/MTI

Még ebben a hónapban megjelennek a kis- és középvállalatok fejlesztését célzó új pályázati felhívások a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára.

Lepsényi István szerint a négy új pályázat jelentősen hozzájárul az ipar fejleszté-séhez. Az új GINOP-pályázatok között hamarosan megnyílik a logisztikai szolgál-tató központok 6 milliárd forintos keretösszeggel vagy a kkv-k, beszállítói integrátorok támogatása 20 milliárd forint keretösszeggel. A GINOP minden pályázata – a jelenleg átdolgozás alatt álló felfüggesztettek is – június végéig megjelenik – mondta.
Hangsúlyozta, hogy az Irinyi Terv végrehajtásával Magyarország 2020-ra az Európai Unió legiparosodottabb államai közé tartozik majd. A stratégia egyik célja, hogy az ipar aránya a bruttó hazai termékben (GDP) a jelenlegi 23,5 százalékról 30 százalék-ra emelkedjen 2020-ig – mondta. Emellett csökkenteni kell az ipar egyoldalú függését a járműgyártástól és a hozzá kapcsolódó beszállítói iparágaktól, meg kell erősíteni a többi ágazatot is, a kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés biztosítása érdekében – fejtette ki.

Milliókat kaphat, ha most kezd vállalkozni
Fiatalok vállalkozóvá válásához lehet maximum 3 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatást nyerni egy most megjelent, 2,9 milliárd forint keretösszegű pályázatból. A támogatási kérelmeket október elejétől lehet majd benyújtani.

Kiemelte: az iparstratégia fő fejlesztési iránya tovább erősíti a nemzeti ipart, je-lentősen épít az innovációra, segíti az új munkahelyek létrehozását, támogatja a hazai vállalatok verseny- és exportképességét. Az Irinyi tervben kiemelt ágazatok között a járműgyártás mellett a zöldgazdaságot említette, és elengedhetetlennek nevezte az egészséggazdaság vagy a speciális jármű- és gépgyártás, az ikt-szektor (infokommunikációs és távközlési), az élelmiszeripar vagy a védelmi ipar fejlesztését.
Cseresnyés Péter, az NGM munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára kifejtette: a foglalkoztatás 2010-óta több mint 500 ezerrel nőtt, a kormányzati in-tézkedések hatására, ezen belül több mint 330 ezer munkahely a versenyszférá-ban jött létre. A GINOP-ból lehet pályázni a foglalkoztatási támogatásokra is. Az ifjúsági garancia programban mintegy 40 milliárd forintos keret áll rendelkezésre képzésekre és kompetenciafejlesztésekre, a 25 év alatti tartósan regisztrált mun-kanélküliek számára.
A programokban 2016 március közepéig mintegy 26 ezer fő vett részt. Egy másik, úgynevezett gyakornoki programban 15 milliárd forint keretösszeggel a fiatalok foglalkoztatásának ösztönzése bér és járuléktámogatással, cégen belüli mentorálással valósul meg, várhatóan 500-4500 projektet támogatnak majd, a program várhatóan augusztusban indul. A munkaerőpiacon hátrányos helyzetűek foglalkoztatási lehetőségeit az Út a munkaerőpiacra program keretében tá-mogatják, több mint 110 milliárd forint áll rendelkezésre 2018 végéig – ismertette.
________________________________________
Csepreghy: még nem tudni mi lesz
2016. április 08. péntek - 14:00 / PP/MTI
A 2020-ig tartó uniós fejlesztési időszakra úgy is tekinthetünk, mint öt bő esztendőre, ami után még nem tudni, hogy mi következik - mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára, aki sze-rint mindenkinek el kell végeznie a saját házi feladatát.

Az unió nettó befizető tagállamai nyomást gyakorolnak Brüsszelre, hogy a 2004-ben csatlakozott országok 2020 után már ne legyenek jogosultak a fejlesztési forrásokra. A kormány ezért úgy készül, a 2020-ig hátralévő időszak az utolsó le-hetőség arra, hogy olyan beruházásokat finanszírozzon, amelyek a gazdasági növekedést tartósan is fenntartható pályán tartják.
„Abban kérünk partnerséget a településektől és a vállalkozásoktól, hogy mindenki végezze el a saját házi feladatát, és 2020-ra hozzuk olyan helyzetbe a magyar gaz-daságot, ahol sokkal többen tudnak dolgozni, és a gazdasági növekedés nem a külső források beáramlásának, hanem a gazdaság belső teljesítményének függvénye” – fogalmazott az államtitkár. “Ezért nem engedjük, hogy e pénzekből látványberuházásokat finanszírozzanak, és nem engedjük azt sem, hogy ezen pénzeket egy-egy gazdasági érdekcsoport kisajátítsa” – jelentette ki.
Csepreghy Nándor emlékeztetett arra, hogy a kormány egy új pályázati értékelési rendszer kidolgozását is kezdeményezte, annak érdekében, hogy garantálható legyen az uniós források munkahelyteremtésre, illetve gazdaságnövekedést előmozdító beruházásokra való felhasználása.