OFI

35 milliárd forintnyi településfejlesztési pályázatot nyitott meg a kormány
2015. december 17. kormany.hu
A Kormány partnerként tekint az önkormányzatokra, és megadta a lehetőséget arra, hogy mintegy 1200 milliárd forint támogatás felhasználásáról maguk a települések döntsenek. Ebből a megyei jogú városok 387 milliárd forintot, a megyei önkormányzatok közel 800 milliárd forint összegű pályázatot hirdethetnek meg, a helyi fejlesztési elképzelések megvalósítására.
A Megyei Jogú Városok Szövetségének szakmai javaslatait érdemes volt ösz-szegyűjteni, rendszerezni, és a szakminisztériumok figyelmébe ajánlani.

Ezzel az együttműködéssel mintegy 35 milliárd forintnyi településfejlesztési pá-lyázatot nyitott ma a Kormány.
Négy új felhívás jelent meg a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében a Széchenyi 2020 oldalon. A ma közzétett felhívások térségi, decentralizált gazdaságfejlesztést, a foglalkoztatás növelését szolgálják, és a munkavállaló lakosság helyben boldogulását támogatják.
A magyar területi közigazgatás elmúlt években lezajlott reformja a térségi és helyi fejlesztéspolitikát is átalakította. Ebből a szempontból a legfontosabb a területfejlesztési törvényben rögzített változás, az, hogy a megyék és megyei jogú városok erős tervezési és területfejlesztési feladatköröket kaptak.
A TOP elsősorban az önkormányzatok fejlesztéseihez biztosít forrásokat, az ön-kormányzatok gazdaságfejlesztési és azzal összefüggő város- és településfej-lesztési akcióit támogatja.
A „Fenntartható városi közlekedésfejlesztés” felhívás célja, hogy olyan, a fenn-tartható közlekedés feltételeit megteremtő és erősítő közlekedésfejlesztési in-tézkedések valósuljanak meg a megyei jogú városok területén, amelyek hoz-zájárulnak az éghajlatváltozás mérsékléséhez, a szén-dioxid kibocsátás csök-kentéséhez, az élhető városi környezet kialakulásához. A felhívás meghirdeté-sekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg: 20,688 milliárd Ft.
„A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex progra-mok” felhívás célja a leszakadó és leszakadással veszélyeztetett városi terüle-teken élők közösségi és egyéni szintű társadalmi integrációja. A felhívás meg-hirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg: 1,867 milliárd Ft.
Az „Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése” felhívás célja, hogy a háziorvosi szolgálatnak–, a fogorvosi szolgálatnak, az alapellátáshoz kapcso-lódó ügyeleti ellátásnak és a védőnői szolgáltatásoknak helyt adó épüle-tek/épületrészek fejlesztésére, újak építésére nyújtson támogatást annak ér-dekében, hogy az egyes településeken minden lakos számára hozzáférhetővé váljanak az egészségügyi intézmények szolgáltatásai. A felhívás meghirde-tésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg: 7,408 milliárd Ft.
A „Szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése” célja, hogy új szolgáltatások infrastruktúrájának megteremtésével, új férőhelyek ki-alakításával és a már működő ellátások infrastrukturális fejlesztésével - a Szo-ciális törvényben és Gyermekvédelmi törvényben - nevesített szolgáltatásokat tegyen elérhetővé a szolgáltatás-hiányos településeken élők számára. A nappali szociális ellátások (elsősorban magasabb szükségletű célcsoport ellá-tása), család- és gyermekjóléti szolgálat/központ fejlesztése esetén a minőségi fejlesztés mellett további cél a férőhelyek bővítése új intézmények létesítésével, illetve a már működő szolgáltatások férőhelyeinek bővítésével.
A támogatandó szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások: étkeztetés, közösségi ellátások, házi segítségnyújtás, támogató szolgáltatás, utcai szociális munka, nappali ellátás, család- és gyermekjóléti szolgá-lat/központ. A felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg: 4,77 milliárd Ft.
Fenti pályázatokra legkorábban 2016. január l6-tól adhatják be támogatási kérelmüket a támogatást igénylő megyei jogú városok önkormányzatai, önál-lóan vagy konzorcium formájában.
A fejlesztések az Európai Unió és a Kormány társfinanszírozásában valósulnak meg.
További információ: https://www.palyazat.gov.hu/  (Miniszterelnökség)

Még százharmincezer kft-nek kell sürgősen tőkét emelnie
2015. december 11. Kamara Online
Bár napról napra csökken az érintett cégek száma, jelen pillanatban még mindig közel 130 ezer olyan kft. van Magyarországon, amelyik nem tett ele-get annak az előírásnak, hogy 3 millió forintra emelje törzstőkéjét. Pedig már csak három hónap van hátra a szankciókat maga után vonó határidőig.
Már csak három hónapjuk maradt a magyar kft-knek és nyilvános részvény-társaságoknak létesítő okiratuk átalakítására, hogy az megfeleljen az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) előírásainak. „Az a veszély fenyeget, hogy több tízezer cég nem fog megfelelni ennek a követelménynek a 2016. március 15-i határidőig. Márpedig a mulasztás komoly szankciókat vonhat maga után” – mondja Pertics Richárd, az adatot közzétevő Opten céginformációs igazga-tója.
A kft-k esetében a törzstőkeemelés megtörténhet a tagok saját befizetéseivel vagy apportjával, esetleg új tag bevonásával és befizetésével, vagy pedig a társaság törzstőkén felüli vagyonának bevonásával. Minden ilyen döntéshez a tagok háromnegyedének többsége szükséges. „A pénzbeli hozzájárulás ren-delkezésre bocsátása a társaság pénzforgalmi számlájára vagy a házipénz-tárba történő befizetéssel történhet. Az előbbi befizetésről a számlavezető pénzintézet, az utóbbiról a társaság ügyvezetője állít ki igazolást, amelyet a változásbejegyzési kérelemhez csatolni kell. Az ügyvezető nyilatkozatának ér-vényességéhez ügyvédi ellenjegyzés vagy közokiratba foglalás szükséges” – emeli ki dr. Bán Gergely ügyvéd, a Bán és Karika Ügyvédi Társulás vezetője.
Ha a tagok apporttal rendezik a törzstőkeemelést, az erről szóló taggyűlési határozatnak tartalmaznia kell az apport tárgyát és értékét, valamint azt, hogy a teljesítésre mely személy jogosult. Az apport értékét a tagok szabadon állapíthatják meg, ám ha az apport tárgyát tudatosan felülértékelnék, az eb-ből fakadó károkért egyetemleges felelősséggel tartoznak.
Törzstőkén felüli vagyonból is megoldható az emelés, ha a társaság rendelke-zik ilyen vagyonnal, amely e célra fordítható. További feltétel, hogy a felemelt törzstőke nem haladhatja meg a társaság saját tőkéjét. A törzstőke felemelé-sének fedezetét a társaság hat hónapnál nem régebbi fordulónappal készült beszámolója vagy közbenső mérlege alapján kell igazolni.
„Ha az érintett kft. nem kíván vagy nem tud az új tőkekövetelménynek eleget tenni, három lehetőség közül választhat: átalakulhat olyan társasággá, amely-re a Ptk. nem ír elő minimális tőkekövetelményt (közkereseti társaság, betéti társaság), egyesülhet más társasággal (természetesen az egyesüléssel létrejövő társaságnak is meg kell felelnie az új, szigorúbb tőkekövetelményeknek, amennyiben kft-vel történik az egyesülés), esetleg határozhat a társaság megszüntetéséről (fizetőképes cég esetében végelszámolással, fizetésképtelen társaságnál felszámolással)” – ismerteti a lehetőségeket dr. Bán Gergely.
A jogszabály szerint az érintett cégeknek 2016. március 15-ig meg kell hozniuk a szükséges határozatokat, és az ettől számított 30 napon belül be kell nyújtaniuk a változásbejegyzési kérelmet a cégbíróságnak. A változásbejegyzéshez jogi képviselet is szükséges, ennek költségeivel is számolni kell. „Kis utánaszámolás után nyugodtan állíthatjuk, hogy mindez összességében több milliárd forint adminisztrációs terhet ró a cégvilágra” – mondja az Opten igazgatója.
Pertics szerint azonban összességében a cégvilág egésze jól jár a változtatás-sal, mert a törzstőke megemelése azt eredményezi, hogy a tulajdonosok na-gyobb súllyal vállalnak felelősséget cégeik jogszerű működéséért és fizetési fegyeleméért. Ez nemcsak akkor jelent pozitív változást, amikor számon kérhe-tővé válik a fizetési késedelembe kerülő társaság, hanem már azzal is hozzájá-rul a lánctartozások számának és időtartamának csökkenéséhez, hogy meg sem alakulnak azok a kft-k, amelyeket tulajdonosaik eleve a „piszkos munka elvégzésére” hívtak volna életre. „Ez határozott kormányzati törekvés, amely-nek az eredményei már meg is látszanak a cégalapításokban” – értékel az Opten szakembere.
Ha a vállalakozások a fenti határidőig nem készülnek el a szükséges változá-sokkal, életbe léphetnek a törvényben foglalt szankciók, amelyeknek első lé-péseként a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhet a társasággal szemben a törvényes működés helyreállítása érdekében.

Óriásit csökken a lakásépítés áfája
2015. 12. 13. MTI
Hétfőn a parlament elé kerül az a törvényjavaslat, amely alapján a következő négy évben a lakásépítés áfája 27-ről 5 százalékra csökken - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a Fidesz kongresszusán, Budapesten vasárnap.
Az újraválasztott pártelnök beszédében elmondta, a következő években a polgári berendezkedésért fognak dolgozni. Ennek fontos része a magyar csa-ládok támogatása, mert nélkülük nincs erős és sikeres ország. A cél, hogy minden család feje felett legyen saját fedél, ezért javasolják a lakásépítési áfa csökkentését is - közölte.
Orbán Viktor a célok között említette a teljes foglalkoztatottságot, valamint a nemzeti ipar fejlesztését, a magyar gazdák földhöz juttatását és a bürokrácia visszanyesését. Ezekből születik meg a következő néhány százezer munkahely - jelezte.
A NAV közzétette a januárban elszámolható üzemanyagárakat
2015. 12. 12. MTI
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közzétette honlapján a fogyasztási norma szerinti üzemanyagköltség-elszámolásban januárban alkalmazható üzemanyagárakat.

A 95-ös ólmozatlan motorbenzin literenként 339 forinttal, a gázolaj literenként 346 forinttal, az autógáz pedig 208 forinttal számolható el 2016. január 1. és január 31. között.
Ha a személyijövedelemadó-törvény hatálya alá tartozó magánszemély az üzemanyagköltséget a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszereznie.
Alig vannak kamionosok, jogosítványt adnának 18 éveseknek is
2015. 12. 12. MTI
A fuvarozó szakmában nagy munkaerőhiány van, ezért jövőre már 18 éves kortól meg lehet szerezni a C kategóriás vezetői engedélyt belföldi forgalomra.
Január 1-jétől 21 helyett már 18 éves kortól meg lehet szerezni a C kategóriás vezetői engedélyt belföldi forgalomra, hamarosan módosítják az erre vonat-kozó rendeletet - mondta Becsey Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közlekedésért felelős helyettes államtitkára.
A kormány most azért vizsgálta felül a teherautó jogosítvány megszerzésének korhatárát, mert a fuvarozó szakmában nagy munkaerőhiány van, ami már az ágazat versenyképességét gátolja. A közúti teherfuvarozás az ország egyik legsikeresebb szolgáltatás exportja, Magyarországon a GDP 6 - míg európai szinten csak 2,5 - százalékát adja - ismertette az államtitkár.
Becsey Zsolt ismertette: 2013 előtt 18 éves kortól lehetett 3,5 tonna feletti te-herautót vezetni, akkor azonban az unió 21 évre emelte a C kategóriás, és 24 évre a D kategóriás (autóbusz) vezetői engedély megszerzésének korhatárát. A gépjárműképzési irányelv ugyanakkor 18, illetve 21 éves kortól engedélyezi a jogosítványszerzést. A legtöbb állam óvatos módon a magasabb korhatárt alkalmazza, de most már három-négy tagállam belföldi használatra három-éves csökkentést kért, ezt tette most Magyarország is - mondta.
A munkaerőhiány oka, hogy 2013 óta a fiatalokat elszívták a munkaerőpiac más ágazatai, mielőtt elérték volna a C vagy D kategóriás jogosítvány meg-szerzéséhez szükséges korhatárt vagy elmentek külföldre. A szaktárca ezért szeptemberben Violeta Bulc közlekedésért felelős biztoshoz fordult, aki jelezte, a kedvezőbb elbírálást Magyarországnak is megadja. Magyarország a hozzá-járulást kifejezetten belföldi forgalomra kérte - mondta a helyettes államtitkár.
Hozzátette, ez önmagában nem tudja megoldani az ágazat hatalmas mun-kaerőhiányát, de a korhatár hároméves leszállítása 15-20 ezer új munkaerőt be tud hozni pótlásként, ki tudja egészíteni a hiány felszámolására a képzés terén tett kormányzati intézkedést.
Több magyar dolgozik kis cégeknél, mint az EU-átlag
2015. 12. 11. MTI
Meghaladja az európai uniós átlagot a magyarországi kis- és közepes vállal-kozásoknál dolgozók aránya, a magyar kkv-k a foglalkoztatottak 70-71 száza-lékának adnak munkát, míg az Európai Unióban a munkavállalók 66-67 száza-léka dolgozik ilyen cégnél - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium munka-erőpiacért és képzésért felelős államtitkára
Cseresnyés Péter kifejtette: a jelentős különbség ellenére azért is van szükség a magyarországi kkv-k támogatására, mert ezeknek a termelési hatékonysága alacsonyabb az uniós átlagnál. Hozzátette: a kkv-k támogatására az elmúlt négy év alatt 41 milliárd forintot fordított a magyar kormány. Ez az összeg 3700 vállalkozás számára adott fejlesztési lehetőségeket. Példaként hozta fel, hogy 2014-ben a kkv-k munkahelyteremtő beruházási pályázatának 13 milliárd forintos keretéből 6500 új munkahely létesült, további 2-3 milliárd forint pótlólagos forrással pedig még újabb 1600 álláshelyet teremtettek.