Sajtószemle 2015. augusztus

Elavult technikával dolgoznak a kkv-k 2015. 8. 14. Szerző: VG.

A magyar kis- és középvállalkozások (kkv) munkatársainak több mint a fele szerint javítana cégük ügyfeleinek kiszolgálásán, illetve növelné az ügyfelek elégedettségét, ha a társaság befektetne a legújabb IT-technológiákba. Egynegyedük úgy véli, a munkatársak produktivitásán látszódnának azonnal a beruházás eredményei – derül ki a Microsoft megbízásából negyedik alkalommal elkészített európai kkv-felmérésből, amely 16 országot érintett. A felmérés során a munkavállalóknak mindössze 17 százaléka mondta azt, hogy vállalata, „szinte” papírmentesen működik, sok online és automatizált folyamatot működtetve. A válaszadók 41 százaléka szerint éppen zajlik a munkafolyamatok továbbfejlesztése az internetes technológia alkalmazásá-val. Ezzel szemben a dolgozók 31 százaléka nyilatkozott úgy, hogy még mindig sok papírt használnak, és elsősorban offline folyamatokat működtetnek. A lemaradás mértékét mutatja, hogy a magyar munkavállalók 79 százaléka sze-rint azért érdemes az irodában dolgozni, mert a távoli munkavégzésnek nin-csenek meg a feltételei, míg Európában csak a munkavállalók 59 százaléka vélekedik így. A magyar munkavállalók 29 százaléka használja a saját mobiltelefonját mun-kára, és csupán 16 százalék kapott vállalati okostelefont. A nagy többség helyhez van kötve Magyarországon: 54 százalékuk a munkaadó tulajdonában lévő asztali számítógépet, 26 százalékuk pedig – szintén a munkaadó által biztosított – laptopot használ a napi munkához. A tablet munkahelyi alkalmazása egyáltalán nem jellemző Magyarországon – 9 százalék említette –, miközben az európai átlag 22 százalékos. Az eszközök használatában az olasz kisvállalkozások alkalmazottai mutatták a legnagyobb rugalmasságot: közel egyötödük használ asztali számítógépet, laptopot, okostelefont és tabletet munkája során. A csehek és a magyarok körében a legkisebb a valószínűsége a négy eszköz együttes munkahelyi használatának, öt, illetve 4 százalékos aránnyal. Vass Gábor, a Microsoft vállalati és partnerkapcsolati üzletágának igazgatója szerint egyre inkább elmosódik a határ a munkahely és az otthon, a céges és a saját gépek között. – A Gartner előrejelzése szerint 2017-re a munkaadók fele elvárja majd az al-kalmazottól, hogy a saját eszközeit munkavégzés céljára is használja. Ám a Microsoft kimutatta azt is, hogy ez fordítva is működik: a magyar kis- és közép-vállalkozásoknál a hivatali eszközöket magáncélra is igénybe lehet venni – hangsúlyozta az igazgató. – Most már a kis és közepes cégek életében is megjelentek azok az igények, amelyek a felhőtechnológia alkalmazását teszik szükségessé – emelte ki Vass Gábor. – Három éven belül a hazai kkv-k több mint fele felhőszolgáltatásokat használ majd a produktivitás növelése és a hatékonyabb kapcsolattartás érdekében. Nőhetne a hatékonyság A felmérés szerint a munkavállalók pontosan érzékelik, hogy hazánkban a modern megoldások alkalmazásában jelentős a lemaradás, és tisztában vannak azzal is, hogy ez csökkenti vállalatuk versenyképességét. A válaszadók 35 százaléka szerint az új technológiákkal a vállalat gyorsabban bővülhetne, míg 39 százalék értett egyet azzal, hogy a cég sokat spórolhatna a modernizálással. A válaszadók 27 százaléka szerint a belső kommunikáció is sokat javulna, negyedük véli úgy, hogy a mindennapi munka hatékonysága lenne jobb.

 

 

 

Jelenleg jogi akadályokba ütközne az összes vállalkozás számlázásának 'bekötése' a NAV-hoz 2015.08.17.Ado.hu

Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületétének elnöke szerint az összes vállalkozás számlázásának beköté-se a NAV-hoz jogi és gyakorlati akadályokba ütközik, így jelenleg az elektronikusan vagy számítógépes támogatással kiállított számlák valós idejű adatszolgáltatása sem volna hatékony az adócsalások megelőzésében. Mivel sem a bevezetés költségei, sem a várt eredmények nem ismertek, így nem lehet tudni, hogy mennyire érné meg az ötlet megvalósítása. Zara László hosszabb írásban fejti ki aggályait az egyesület honlapján, de a leglényegesebb kétségek a számlázó programok bekötésével kapcsolatos információhiányból fakadnak. Pankucsi Zoltán helyettes államtitkár augusztus 6-án nyilatkozta a Napi Gazdaságnak, hogy a kormányzat már dolgozik azon, hogy be lehessen kötni a cégek számlázó rendszereit az adóhivatalhoz, amely megakadályozná az adócsalásokat. Ennél többet azonban nem árult el az új rendszer működéséről. Az ötlet valós alapja az a változás, amely 2016. január elsejétől lép életbe. Ettől kezdve csak olyan számlázó programot lehet majd használni, mely ren-delkezik „adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás” funkcióval, és az ellenőr-zések során adatot tud exportálni. Ez azonban nem teremt folyamatos és valós idejű adatátvitelt, csak az ellenőrzéskor gyorsítja majd a lekérdezést, így ez nem lesz alkalmas a megelőzésre vagy az előzetes kockázatelemzésre. Az egyesület elnökének írásából kiderül, hogy bármennyire is logikusnak tűnhet, innen még egyáltalán nem vezet könnyű és rövid út a valós idejű és valóban teljes körű adatszolgáltatás bevezetéséhez. Zara László a jelenlegi jogszabályi keretek között nem tartja elérhetőnek a vál-lalkozások teljes körét. Ugyanis az EU áfa-irányelv nem teszi lehetővé, hogy a nemzeti jogszabályok kötelezővé tegyék minden vállalkozás számára az elekt-ronikus számlázást, vagyis a számlatömbös vállalkozások számláit továbbra sem fogja látni a hatóság. Továbbá ahhoz, hogy valóban fel lehessen tárni az adócsalásokat, nemcsak a „szállítók”, hanem a „vevők” adószámát is fel kel-lene tüntetni a bizonylaton. Az áfa-irányelv tiltja azt is, hogy az abban megha-tározott számlázási szabályokon túlmenően bármely uniós tagország általános jelleggel többlet kötelezettséget írjon elő. Ha pedig a vevő adószáma nem szerepelhet a számlán, akkor számlázási az adatokból nem lehet majd auto-matikusan ellenőrizni az áfa-bevallásokat. A magyar szabályozás persze ezt semmibe veheti, de akkor felmerülhet egy újabb kötelezettségszegési eljárás a magyar állam ellen. Ráadásul mivel jelenleg még sokan használnak nem elektronikus (nem ki-nyomtatott) vagy számítógéppel támogatott (géppel készített, de papírra nyomtatott) számlázást, ezért az ötlet megvalósítása több 100 ezer vállalko-zásnak jelentene plusz költséget és feladatot. Ezen túlmenően ez minden számlázó programot használó vállalkozónak is újabb költséget okozna a prog-ramok módosítása és online NAV kapcsolat miatt. Ez pedig az online pénztár-gépek tapasztalatai alapján reálisan 5-8 évet venne igénybe, és egyelőre azt sem tudjuk, hogy mennyibe kerülne a rendszer kiépítése a hatóság oldalán. A vállalkozások és a hatóság oldalán felmerülő plusz költségek megtérülését csak akkor lehetne felmérni, ha a NAV elárulná, hogy ettől az intézkedéstől mennyi plusz bevételt remélnek. Zara László tehát úgy véli, hogy „A vállalkozások számlázó szoftvereinek bekö-tése a NAV-hoz egy olyan rendszer kiépítésének ötlete, amely jelen jogszabályi keretek között megkerülhető lenne, miközben a becsületes adózókra plusz költségeket és plusz feladatokat róna. Így csak az érintettekkel (minden vállal-kozói érdekképviselettel, az adózási és könyvelői szakmai szervezetekkel) és más, például informatikai szakértőkkel történő egyeztetések után tartjuk csak megvalósíthatónak az ötletet. Azt viszont már most elutasítjuk, hogy a későbbi adatszolgáltatás „kézzel”, a könyvelők vagy a vállalkozások közvetlen közre-működésével történjen.”